Szuperholdról akkor beszélhetünk, amikor égi kísérőnk ellipszis alakú pályáján haladva teliholdkor perigeumba kerül, azaz ekkor ér a Földhöz legközelebb. Ilyenkor csaknem 50 ezer kilométerrel kisebb távolság választja el bolygónktól, mint apogeumkor, azaz a Hold pályájának a Földtől legtávolibb csücskén. A közelségnek köszönhetően az égitest az apogeumkor megfigyelhető teliholdhoz képest 14 százalékkal nagyobbnak tűnik és 30 százalékkal fényesebben ragyog az égbolton.

Az "egyszerű" holdfogyatkozások meglehetősen gyakoriak, évente átlagosan kétszer fordulnak elő, a 21. században pedig 228 alkalommal vetül bolygónk árnyéka az égitestre. A szuperhold és a holdfogyatkozás egybeesése viszont rendkívül ritka jelenség: legutóbb 1982-ben történt ilyen, a következőre 18 évet, 2033-ig kell várni.

A teljes holdfogyatkozás Európa egész területén, így Magyarországon is megfigyelhető lesz, emellett az égi "színjátékot" élvezhetik Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint a Közel-Keleten is. A félárnyék közép-európai idő szerint hajnali 2:11-kor érinti a Holdat, de jelenléte csak fél órával később válik láthatóvá. A Hold 3:07-kor kezd belépni az árnyékba, és 4:11:10-kor tűnik el teljesen benne, a fogyatkozás maximuma 4:47-kor lesz.

Égi kísérőnk 5:23-kor kezd kilépni a Föld árnyékából, amely bő egy óra alatt vonul le a Hold felszínéről, 6:27-kor hagyja el azt teljesen. A félárnyék halvány szürkés jelenléte azonban még fél órán át észlelhető lesz a Hold korongján. A teljes holdfogyatkozás 1 óra 11 perc 55 másodpercig tart, a totalitást megelőző, valamint az azt követő részleges holdfogyatkozással a jelenség időtartama 3 óra 20 perc.

A következő, Magyarország területéről is megfigyelhető teljes holdfogyatkozásra 2018. július 27-ig kell várni.