"Ebben a jelentésben nagyon sok tudományos műhely, kutatóintézet adatgyűjtések 1970 és 2012 közötti időszakra vonatkozó információit összegezték és elemezték. Olyan élőlényekre vonatkozó állományadatokat gyűjtötték össze, amelyeket az emberek valamilyen módon hasznosítanak. A lesújtó eredmény az, hogy a tengeri élőlények populációi átlagosan 49 százalékkal csökkentek, tehát megfeleződtek az állományok" - hangsúlyozta a WWF Magyarország igazgatója.

Sipos Katalin hozzátette: "ennek egyik oka az ipari volumenű tengeri halászat. Nemcsak adott halfajt, tonhalat, makrélát vagy heringet, fognak meg a vonóhálókkal, hanem sok más is beleakad ezekbe a hálókba, delfinek, rákok, puhatestűek. Ezek a befogástól elpusztulnak, a tetemeket visszaengedik a tengerbe, hiszen a hasznosításuk nem célja ezeknek a halászoknak. A másik ok, hogy mint minden élelmiszer-termelésnél, a tengeri élőlények hasznosításánál is nagyon sok a pazarlás, vagyis a kifogott, kereskedelmi forgalomba kerülő termékek jó része megy a szemetesbe"

"A tengerek lassan, de határozottan savasodnak. Ez elsősorban a légkörbe jutott többlet szén-dioxid következménye. A tengeri élővilág, különösen a korallzátonyok rendkívül érzékeny képződmények. Nagy a fontosságuk, hiszen az összes tengeri faj negyede a korallzátonyokhoz kötődve él, vagyis velük együtt ezek a fajok is elpusztulnak" - figyelmeztetett a WWF Magyarország igazgatója.

Sipos Katalin elmondta: "léteznek védett tengeri területek, ahonnan a halászati és egyéb élővilágot pusztító tevékenységek ki van tiltva, ennek ellenére munkalehetőséget biztosítanak elsősorban a helyben élők számára. Minden természetes élőhely bemutatása bevételt jelent a turizmusnak és az ilyen védett területen megerősödött halállomány a hasznosítása is sokkal fenntarthatóbb hosszútávon."