Infostart.hu
eur:
363.23
usd:
314.77
bux:
0
2026. augusztus 14. péntek Marcell

Ilyen lehetett a gyapjas mamut

A gyapjas mamutok (Mammuthus primigenius) genomjának eddigi legteljesebb vizsgálatát végezték el amerikai, svéd, kanadai és orosz tudósok, akik kutatásaikat a Current Biology című folyóiratban ismertetik.

A jó állapotban fennmaradt DNS-t két fosszíliából nyerték - egy Szibériában feltárt 45 ezer éves csontvázból, valamint egy 4300 éves őrlőfogból, amely az oroszországi Vrangel-szigeten került napvilágra.

"A Vrangel-szigeti mamut esetében lényegesen kisebb volt a genetikai változékonyság, idősebb fajtársával összehasonlítva, ami a csekély egyedszám, valamint a beltenyészet jele" - hangsúlyozta Love Dalén, a Svéd Természettudományi Múzeum genetikusa, a tanulmány vezető szerzője.

A gyapjas mamut körülbelül 700 ezer évvel ezelőtt jelent meg Szibériában, ahonnan Eurázsia északi részén és Észak-Amerikában terjedt el.

Mint Eleftheria Palkopoulou, a Harvard Egyetem genetikusa, a cikk első szerzője kiemelte, a genomvizsgálatok arra is rávilágítottak, hogy kétszer csökkent drámai módon a mamutpopuláció. Az egyik 280 ezer éve következett be, a mamutok azonban még átvészelték ezt az egyedszámcsökkenést, nem így a másodikat, amely a legutóbbi jégkorszak vége felé, 12 ezer éve következett be. Mindmáig vita tárgya, hogy kihalásuk az enyhébbé váló éghajlattal vagy a túlvadászással van-e összefüggésben.

Becslések szerint a második kihalási hullámot 300-1000 egyed élhette túl. A Vrangel-szigeti aprócska "kolónia" még körülbelül 6000 éven át maradt fenn, miután a szárazföldön már az összes mamut kihalt.

"A beltenyészet nyilvánvalóan hozzájárult a genetikai változékonyság csökkenéshez és a mamutok eltűnéséhez" - mutatott rá Love Dalén, aki szerint rendkívül fontos minél teljesebben feltérképezni a kihalt állatok genomját. Magyarázata szerint e vizsgálatok révén nemcsak jobban megismerhető az adott fajok biológiája, hanem az is megtudható, hogy miért és miképp tűntek el a Föld színéről.

Címlapról ajánljuk

Ez már nem csak a hajósok problémája: mindenkit érinthet a Duna drámai vízszintje

Minden európai folyón gondot okoz az alacsony vízállás, az áruszállítás szempontjából fontos Rajna és Duna legnagyobb részén gyakorlatilag ellehetetlenült a teherhajózás – mondta el az InfoRádióban a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Bencsik Attila hangsúlyozta: csak azokon a folyószakaszokon tudnak közlekedni a hajók, ahol vízlépcsőt építettek.
inforadio
ARÉNA
2026.08.14. péntek, 18:00
Major Róbert
rendőr ezredes, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Közbiztonsági Tanszékének vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×