Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
331.12
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön

A Dunántúl volt az újkőkori földművesek "sztrádája"

Magyar archeogenetikusok és régészek megtalálták a hiányzó genetikai láncszemet a földművesség közép-európai elterjedésében. Genetikai vizsgálataik azt mutatták, hogy nem kultúraátadás, hanem valódi népvándorlás zajlott a mai Nyugat-Magyarországon át - adta hírül portálján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

A mezőgazdaság az emberiség történetében először nagyjából tizenkét évezreddel ezelőtt, a Közel-Kelet "termékeny félholdnak" nevezett részén jelent meg, innen terjedt el az újkőkorban Európában. A földművesség Anatólián át két jól elkülöníthető útvonalon terjedt tovább: a Mediterráneumban az Ibériai-félsziget felé és a Balkánon Közép-Európa irányába.

Ez utóbbi, keleti ág Délkelet-Európában létrehozta az úgynevezett Starcevo-kultúrát, amely nagyjából Kr.e. 6200-5450 között létezett. A földművesség közép-európai elterjedése azonban egy másik kultúrához köthető, amelyet a leletek közt talált edények jellemző mintázatai alapján vonaldíszes kerámia kultúrájának neveztek el.

A két kultúra a Dunántúlon Kr.e. 5600 után 100-150 éven át egymás mellett létezett, így felmerült a kérdés, hogy milyen kapcsolat lehetett azok között a népek között, amelyek a különböző kultúrákra jellemző leleteket hátrahagyták - idézte az MTA honlapja Szécsényi-Nagy Annának, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Régészeti Intézete munkatársának és kutatótársainak a Proceedings of The Royal Society B című rangos brit tudományos lapban megjelent cikkét.

Az MTA BTK Régészeti Intézetének kilenc kutatója és nemzetközi szerzőtársaik a földművesség közép-európai elterjedésének folyamatát vizsgálták archeogenetikai módszerekkel. A fő kérdés az volt, hogy a vonaldíszes kerámia kultúrájának megjelenése kulturális hatás volt-e, azaz a helyben élő népek átvették a jellegzetességeit, vagy maguk a kultúra képviselői hódították meg ezt a hatalmas, a mai Franciaországtól Ukrajnáig terjedő térséget.

A cikket jegyző magyar-német kutatócsoport összesen 109, több különböző korból és helyről származó csontvázat vizsgált, közülük 84-ből sikerült elemzésre alkalmas mitokondriális DNS-, kilencből Y-kromoszómatípust meghatározni. A számok ugyan nem tűnnek nagynak, a módszer sajátosságai és az eddig megismert őskori DNS-adatok fényében azonban jelentős eredményről van szó.

A kutatók e genetikai mintasor vizsgálatával azt kapták, hogy nem elsősorban kultúraátadásról, hanem valódi népvándorlásról volt szó a mai Nyugat-Magyarországon át. Eszerint a Közel-Keletről, a "termékeny félhold" területéről induló kora újkőkori földművesek keleti ága Délkelet-Európában létrehozta a Starcevo-kultúrát. Később, Kr.e. 5600 táján a Starcevo-kultúrához tartozó népesség képezte a Dunántúlon kialakult vonaldíszes kerámia kultúrája alapját, majd egy gyors kirajzással ugyanez a népesség hódította meg Közép-Európa területét.

A gyors kirajzást valószínűleg a Dunántúl népességszámának hirtelen megnövekedése váltotta ki. Ezt a feltételezést újabb dunántúli ásatások eredményei is támogatják, melyek a korábban ismertnél nagyobb kiterjedésű településeket tártak fel a Kr.e. hatodik évezredből.

Meglehetős biztonsággal állítható, hogy nem volt jelentős keveredés a két csoport között: a földművesek egyszerűen kiszoríthatták a vadászó-gyűjtögetőket - írták a kutatók.

A cikk arra is rámutat, hogy a megismert anyai és apai újkőkori leszármazási vonalak változatossága ellentétben áll egymással. Míg a mitokondriális DNS sokféle típusban jelentkezik a korai földművesekben, az Y-kromoszómák Európa-szinten is csak egy-egy típushoz tartoznak. Ez a jelenség bepillantást enged az első európai földművesek magánéletébe. Arra utal ugyanis, hogy a férfiak más falvakból választottak maguknak feleséget, akivel a házasságkötés után a férj családjával, annak közösségében éltek. A rokonságot pedig igen valószínű, hogy az apai vonalakat követve tartották számon.

A genetika segítségével tehát fontos adatokat sikerült szolgáltatni egy, a régészek körében sok évtizede zajló vita tisztázásához a közép-európai újkőkori kultúrák kialakulásáról, megerősítve a direkt bevándorlást feltételező véleményeket - olvasható az MTA honlapján.

Címlapról ajánljuk
Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Mától háromnapos ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetést a parlament

Kivételesen 9 órakor kezd az Országgyűlés, Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával, várhatóan a dublini EU-csúcs és a Seszták-ügyben elásott pénz fejleményei is szóba kerülnek. Hétfőtől szerdáig, háromnapos rendkívüli ülésen tárgyalja a 2027-es költségvetési javaslatot a parlament. A vita időkeretben zajlik, a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt 900-900 perc áll majd a rendelkezésére.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiáról.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Azt hitted, hogy vége van a megélhetési válságnak Magyarországon? Hát nincsen

Azt hitted, hogy vége van a megélhetési válságnak Magyarországon? Hát nincsen

Ha emelkedik az emberek jövedelme, akkor arányaiban kevesebb pénzt költenek élelmiszerre, és több jut más, nem létfenntartáshoz szükséges fogyasztási cikkre. Magyarországon azonban egyre nagyobb szeletet hasított ki az elmúlt 15 évben a fogyasztásból az élelmiszerek vásárlása, miközben a társadalom teljesen szétszakadt. Úgy néz ki, a magyar gazdaság súlyosabb válsággal néz szembe, mint azt a felszínes adatokból látni lehet, a rezsicsökkentés elengedése pedig szinte elképzelhetetlen. Ugyanis ez volt az egyetlen tényező, ami valamelyest mérsékelte az egyre szélesebben jelentkező megélhetési válságot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×