Ausztrália partjainál három különböző helyszínen 40-200 méteres fúrásokat végeznek a korallzátonyon. Az így kapott megkövült korallmintákat a brémai Marum tengeri környezettudományi központban fogják elemezni. Elsősorban azt vizsgálják, milyen hatásai voltak a zátony ökoszisztémájára a tengerszint ingadozásai és a tíz-húsz ezer évvel ezelőtt lezajlott utolsó jégkorszak által előidézett klímaváltozás.

A Marum szerint a kutatás eredmények segítségével megjósolhatják, hogyan reagálhat a világörökség részét képező Nagy-korallzátony a jövőbeli klímaváltozásokra. "A fúrások által megtudjuk, mennyire ellenállóan reagált a zátony a különböző időszakokban az eltérő környezeti hatásokra" - mondta el Jokojama Juszuke, a Tokiói Egyetem vezető kutatója.

A tudósok az IOPD nemzetközi kutatóprogram expedíciójának eredményeit várhatóan júliusban mutatják be Brémában.