A tepexpani ember csontvázára az 1940-es években bukkantak egy valamikori tó partján. Földi maradványai mellett mamutcsontokra bukkantak, ebből a tudósok arra következtettek, hogy az illető legkevesebb tízezer éve élhetett - olvasható a Planeth Earth online tudományos hírportálon (http://planethearth.nerc.ac.uk)

A tepexpani ember halálakor a húszas évei végén járhatott. Amikor később csontjait radiokarbonos kormeghatározásnak vetették alá, a kutatók azt állapították meg, hogy "mindössze" kétezer éves, vagyis elvesztette a legidősebb mexikói büszke titulusát.

A liverpooli John Moores Egyetem kutatói, Silvia Gonzales geoarcheológia-professzorral az élen uránizotóp segítségével vizsgálták meg a tepexpani ember földi maradványait, aki az elemzések szerint körülbelül 4700 évvel ezelőtt hunyt el. A jelentős eltérést a kutatók azzal magyarázzák, hogy a lelet megtalálása után a csontvázat konzerválták, s eközben szennyezték a vizsgálati anyagot. Ez a szennyezés eredményezte a helytelen radiokarbonos kormeghatározást.

A tudósok megvizsgálták azt a területet is, ahol a csontvázat megtalálták, hogy kiderítsék, milyen éghajlati változások történtek a régióban. Ennek érdekében Sivia Gonzales és kollégái négy méter mélységben fúrtak le a kiszáradt Texcoco-tó üledékébe, majd az így nyert mintában elemezték a homokot, agyagot, s vulkanikus eredetű anyagokat. Az üledékben mikroszkopikus diatom-algákat, valamint parányi kagylórákokat találtak.

A Texcoco-tó üledéke az elmúlt húszezer év során lejátszódott drámai környezeti változásokról árulkodik. A tepexpani ember életében a tó mély vize hemzsegett a haltól, partjait erdő övezte. Napjainkban az egykorvolt tó vidéke Mexikóváros közelében száraz vidék, ahol legfeljebb a kaktusz él meg.

A térség állandóan változott a 20.000 év folyamán - ingadozott a víz szintje a tóban, ahogy változott a partjait borító növényzet is. Több vulkánkitörés nyomait is megtalálták a kutatók, e természeti katasztrófák szintén kihatással voltak a tóra. A környezeti változások természetszerűleg befolyásolták az őskori népesség életét is - hangsúlyozták a liverpooli kutatók, akik vizsgálataikról a Quaternary Science Reviews legújabb számában számoltak be.