Az emberi agy a jelen biológiai fejlettségi szintjét már néhány százezer éve elérte - mondta az InfoRádiónak Freund Tamás, hozzátéve: akkoriban az ember néhány száz fős törzsi közösségekben halászott-vadászott, vagyis agyunk az ilyen szintű információmennyiség befogadására fejlődött ki. Vagyis: a mai ember agya sem képes sokkal többre, viszont jóval nagyobb információmennyiséget kell befogadnia.

Az agykutató szerint tévhit, hogy agyunk kapacitását nem használjuk ki teljes mértékben. Nincs olyan szektora az agynak, amely valamilyen cselekvés vagy gondolkodási folyamat során ne aktiválódna - hangoztatta a szakértő, aki azonban hozzátette: vannak olyan sejtjei az agynak, amelyek egyfajta tartalékként funkcionálnak, hiszen az idegsejtek folyamatosan pusztulnak, újak nem születnek, az elpusztultak helyébe pedig a már ott lévő agysejtek lépnek.

Annyira komplex az agykéreg hálózata, hogy gyakorlatilag végtelen mennyiségű információt képes raktározni. Csak az jelenthet problémát, hogy nem tudjuk az agyunkban tartósan lenyomatot képező memórianyomokat előhívni - mondta Freund Tamás, aki azonban hangsúlyozta: ha belső világunk intenzív érzelmi és motivációs komponenseket társít a külső környezeti információs csomagokhoz, akkor azok sokkal könnyebben előhívhatóbbakká válnak.

Ehhez gazdag belső világ kell, amelyet már a középiskolában el lehet kezdeni fejleszteni, például művészet-, etika- és erkölcsoktatással - mondta az agykutató, aki szerint ne arra törekedjünk, hogy minél több felszínes információt szerezzünk. Olvassunk sokat, mert az olvasással agyunk olyan tempóba nyeli be az adatokat, hogy bőségesen marad ideje interpretálni a könyvekben leírt jeleneteket.

Ha nem gazdagítjuk belső világunkat, akkor sivárrá válik a lelkünk, és a felületes információszerzésből adódó gyenge kreativitás lesz jellemző ránk - figyelmeztetett Freund Tamás.