Az INTERHEART-tanulmány adatait kanadai kutatók vezetésével 52 országban gyűjtötték össze. A nemzetközi munkacsoport csaknem harmincezer résztvevő adatait dolgozta fel.

A kutatók évekkel ezelőtt már beszámoltak azokról az eredményekről, amelyek bizonyították, hogy az egész világon, minden korcsoportban, férfiak és nők körében egyaránt kilenc kockázati tényező érvényesülésétől függ, hogy valakinek milyen esélye van a koszorúér betegség kifejlődésére.

A legfontosabb kockázati tényezőnek a kóros vérzsírok bizonyultak, majd a dohányzás, a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Rizikófaktor a rendszeres mozgás hiánya is: komoly hiba, ha valaki nem mozog - például, gyalogol - naponta átlag harminc percet.

Ugyancsak növeli a veszélyt a helytelen táplálkozás, például, ha valaki nem eszik elég zöldséget és gyümölcsöt, hetenként legalább kétszer halat. A mérsékelt borfogyasztás ugyan védő hatású; kockázatot jelent, ha valaki egyáltalán nem iszik alkoholt, de még nagyobbat, ha valaki alkoholista.

Utolsóként a stressz adódik a listához, bár arról vizsgálatok bebizonyították, hogy sokszor közvetetten hat: sok stressz esetén vannak, akik más kockázati tényezőkkel nem tudnak megbirkózni, például, dohányoznak vagy kényszeresen esznek és elhíznak.

Az ötvenévesnél fiatalabb férfiak a kockázati tényezők területén főleg abban különböznek a hölgyektől, hogy a gyengébb nem tagjaihoz képest többet dohányoznak, és gyakrabban kóros a vérzsír-szintjük. A kutatók szerint, ha a fiatalok ezen tudnának változtatni, a későbbiekben tovább élhetnének. A kutatók a női nemi hormonok ereket védő hatását ma nem tartják olyan fontosnak, mint azt korábban gondolták.

A hölgyek igen sok országban - Magyarországon is - mind férfiasabb viselkedési formákat vesznek át: például a fiatal nők közül többen dohányoznak, mint a fiúk, és a munkahelyi vezető szerep is lényegesen más és keményebb stresszhelyzeteket teremt a mind több női főnök számára, mint a korábbi társadalmi viszonyok.