Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

A globális felmelegedés meglepő bűnbakjai

Ha erdőket telepítenek a hóval borított területeken, azzal növelik a globális felmelegedés veszélyét - derült ki egy friss tanulmányból. A kutatók ugyanakkor figyelmeztetnek: eredményeik nem szolgálhatnak érvként a fenyőerdők kiírtása mellett.

Európa, Kanada és Szibéria fenyőerdői növelik a globális felmelegedés veszélyét, mert megakadályozzák, hogy a napfény visszaverődjön a hótakaróról - derült ki az amerikai tudományos akadémia legfrissebb kutatásából.

A tanulmány szerint kizárólag a trópusi erdők lassítják a Föld légkörének felmelegedését azzal, hogy megkötik a széndioxidot és felhőket "termelnek".

A jelentés szerzői azonban szeretnék elkerülni, hogy eredményeiket ürügyül használja bárki is a fenyőerdők kivágására. Az északi erdők ugyanis értékes természeti kincsek, amelyek gazdag állat- és növényvilágnak adnak otthont.

A tudósok régóta állítják, hogy az erdők megőrzése kulcsfontosságú a globális felmelegedés lassításának szempontjából, mert a fák kivonják a széndioxidot a légkörből és oxigénné alakítják át.

Emellett felszívják a vizet a talajból, s ezáltal felhőket "termelnek", amelyek egyfajta pajzsot alkotnak a Föld körül, visszaverve a napsugárzás egy részét.
A várttal ellentétes hatású lehet az ész nélküli fásítás

Az amerikai tanulmány azonban rávilágított arra, hogy a válogatás nélküli erdőtelepítés a várttal ellentétes hatású lehet. "Csak a trópusi esőerdők lassítják ténylegesen a globális felmelegedést" - hangsúlyozta a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium munkatársa, Govindasamy Bala.

A Föld hidegebb éghajlatú területein ugyanis az erdők "elraktározzák" a napsugarakat, mert megakadályozzák, hogy azokat a hó visszaverje. Vagyis "hatálytalanítják, illetve egyenesen csökkentik" a nettó hűtőhatást - figyelmeztetett Bala az AFP-nek nyilatkozva.

Mindez azt jelenti, hogy a korábban véltnél is sokkal fontosabb a megőrizni és újratelepíteni a trópusi esőerdőket, hangsúlyozta a tanulmány egyik másik szerzője, a Carnegie Intézetben dolgozó Ken Caldeira.

Az AP-nek nyilatkozva ugyanakkor azonnal hozzátette: aggódnak egy kicsit, nehogy bárki is ürügyként használja megállapításaikat arra, hogy a környezet védelmére hivatkozva kivágja a fenyőerdőket.

Igaz ez annak ellenére, hogy az általuk használt számítógépes modellek egyértelműen azt mutatják: ha a magasan fekvő területeken kiírtanák az erdőket, az lassítaná a globális felmelegedést.

Steven Running, a Montanai Egyetem ökológia professzora örül annak, hogy a tanulmány "élénk tudományos vitát kavart". A professzor, aki nem vett részt a kutatásban, figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy túl korai lenne levonni a végső következtetést, és megváltoztatni az eddigi erdőtelepítési politikát.

Címlapról ajánljuk
Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Meddig áll el az élelmiszer a hűtőben, ha elmegy az áram? – tippek, tanácsok

Néhány egyszerű előkészülettel és a megfelelő szabályok betartásával sok esetben megelőzhető, hogy egy áramszünet miatt ki kelljen dobni a hűtőszekrényben vagy a fagyasztóban tárolt élelmiszereket. Helik Ferenc, a Nébih elnökhelyettese az InfoRádióban elmondta: ha előre jelzik az áramszünetet, akkor érdemes jégakkukat beszerezni, illetve palackokban vizet lefagyasztani a fagyasztóba, mert így biztosítani tudjuk az ideális hőmérsékletet.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Napelemrekordok után jön a kijózanodás: ezért drága a magyar energia

Miközben a magyar háztartások Európa legalacsonyabb villamosenergia-árait fizetik – a budapesti 9,6 eurocentes kilowattóránkénti lakossági ár nagyjából harmada a 25,8 eurocentes uniós átlagnak –, a hazai ipari fogyasztók 2026 első félévében több mint 20 százalékkal drágábban jutottak áramhoz, mint uniós versenytársaik. A két jelenség nem független egymástól. A magyar villamosenergia-piacon az elmúlt években olyan keresztfinanszírozási és szabályozási mechanizmusok épültek ki, amelyek egyre nehezebben átláthatók, egyre kevésbé hatékonyak és összeegyeztethetők a versenyképességi, beruházási és energiapolitikai célokkal, így a változtatások elkerülhetetlenek lesznek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×