Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Az olasz Federica Pellegrini a Tokiói Vizes Központban tartott edzésen 2021. július 22-én, egy nappal a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia megnyitása előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick B. Krämer

Tényleg befejezte az olimpiai bajnok úszó

Lezárta pályafutását Federica Pellegrini, az olaszok olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszója.

A 33 éves versenyző már korábban jelezte, hogy a tokiói játékok után felhagy a profi sporttal, hivatalosan azonban kedd este zárta le fantasztikus karrierjét a Riccionéban rendezett rövidpályás viadalon - adta hírül az európai szövetség honlapja. Kedvenc számában, 200 méter gyorson állt rajtkőre és nyert is, megszerezve ezzel pályafutása 130. országos bajnoki elsőségét.

Pellegrini a 2004-es athéni olimpián 200 méter gyorson szerzett ezüstjével, 16 esztendősen robbant be, négy évvel később Pekingben pedig már nem talált legyőzőre, majd 2009-ben a római világbajnokságon 1:52.98 perces világcsúcsot állított fel, ami azóta is él.

A közönségkedvenc úszó a nagy nemzetközi viadalokon (olimpia, vb, Eb) 58 érmet szerzett, nagymedencében hatszoros világbajnoknak és hétszeres Európa-bajnoknak mondhatja magát.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×