Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Pars Krisztián a férfi kalapácsvetés selejtezőjében a dohai atlétikai világbajnokságon a Kalifa Nemzetközi Stadionban 2019. október 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Diego Azubel

Az olimpiai bajnok Pars Krisztián idei legjobbját dobta

Az olimpiai bajnok Pars Krisztián idei legjobb eredményét érte el kalapácsvetésben a Splitben zajló téli dobó Európa Kupa első, szombati versenynapján.

A magyar szövetség közösségi oldala szerint a horvátországi viadal korábbi hatszoros győztese 71,80 méterrel ezúttal a 13. helyen zárt. Rába Dániel szoros versenyben a kilencedik lett 72,42 méterrel.

Gerelyhajításban a magyar csúcstartó Rivasz-Tóth Norbert 75,12 méterrel szintén idei legjobbját érte el, és 12. lett. Az U23-as dobóatléták mezőnyében Járvás Máté idén először jutott 70 méter fölé (70,23) és nyolcadik lett.

Súlylökésben Tóth Balázs 17,80 méteres egyéni csúcsot dobott, amivel a B döntő nyolcadik helyét szerezte meg.

A nőknél a súlylökő Veiland Violetta 15,87 méterrel idei legjobb szabadtéri eredményét érte el, amivel harmadik helyen zárta a B döntőt, összesítésben ez a 14. pozíciót jelentette számára.

Az U23-as kalapácsvetőknél Németh Zsanett szintén a nyolcadik helyen zárt.

A dobóatléták számára a 2019-es dohai világbajnokság óta ez az első komolyabb nemzetközi esemény. Az olimpiai pontszerző versenyen 17 fős magyar csapat szerepel.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×