Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Csányi: az UEFA szabályai felülvizsgálatra szorulnak

Az európai szövetség (UEFA) hatályos szabályai felülvizsgálatra szorulnak Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke szerint, ugyanakkor hozzátette, még szerencse, hogy nem került sor pontlevonásra a románok elleni Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésen tapasztalt szabálytalanságok miatt.

A magyar sportvezető ezt annak kapcsán mondta az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben, hogy Magyarország október 8-án a következő, Feröer-szigetek elleni hazai Eb-selejtezőjét zárt kapuk mögött kénytelen megrendezni az UEFA fegyelmi bizottságának csütörtöki döntése nyomán.

"Az UEFA fegyelmi bizottsága által hozott döntés a hatályos szabályoknak kétségtelenül megfelel, a korábbi években kapott büntetések után egyértelmű volt, hogy a következő minimális büntetés a stadion bezárása lehet, és még szerencse, hogy nem került sor pontlevonásra" - reagált a büntetésre Csányi, aki tagja az UEFA végrehajtó bizottságának.

A magyar sportvezető kiemelte, az MLSZ komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy minden szurkoló tisztában legyen azzal, mi forog kockán és örömmel látta, hogy elsöprő többségük kimondottan sportszerűen viselkedett.

"Sajnos azonban a nézők egy része láthatóan még mindig nem érti, vagy nem is akarja érteni, hogy a magyar csapatnak árt, ha rasszista vagy gyűlöletkeltő magatartást tanúsít" - mondta Csányi.

Az ítélettel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy "a fellépésnek mindig arányosnak és méltányosnak kell lennie, mert ha a büntetés túlzó, aránytalan, akkor ellentétes hatást válthat ki".

"Meggyőződésem, hogy az UEFA hatályos szabályai felülvizsgálatra szorulnak. Egyrészt a szabályrendszer túl merev, a fegyelmi szabályzat szemben a hazai gyakorlattal nem veszi figyelembe, hogy a fegyelmi jelenség mennyire hosszan tart, hány embert érint és hogyan reagál rá a szurkolók többsége, ráadásul nem méltányolja, mérlegeli a klubok és a szövetség erőfeszítéseit és láthatóan elért eredményeit" - írta Csányi, aki azt is megjegyezte, nem kellően szabályozott az együttműködés a FARE szervezettel (Football Against Racism in Europe, Futball a rasszizmus ellen Európában), pedig a döntéshozatalban a szerepük túlértékelt annak ellenére, hogy jelentéseik objektivitása nem biztosított.

"Tegnap Máltán az UEFA végrehajtó bizottsági ülésén kezdeményeztem a FARE-val való együttműködés és a fegyelmi szabályzat áttekintését és módosítását. Kezdeményezésem pozitív fogadtatásra talált, a következő ülések egyikén tárgyalni fogunk róla. Remélem, hogy a következő selejtezősorozatnak már a körülményeket alaposabban mérlegelő szabályrendszerrel tudunk nekivágni" - zárta sorait Csányi.

A zártkapus büntetés mellett a magyar szövetség 70 ezer eurós (21,84 millió forint) bírságot is kapott, mivel a magyar-román meccsen a hazai szurkolók tiszteletlenül viselkedtek a vendégek himnusza alatt, egy csoportjuk pedig rasszista magatartást tanúsított. A harmadik vétség a menekülő utak rövid ideig tartó blokkolása volt. Az MLSZ fellebbez a döntés ellen.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×