Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Armstrong lehetett a doppingolók királya

Lance Armstrong és volt kerékpáros klubja, a US Postal a sporttörténelem legkifinomultabb, legprofesszionálisabb és mostanáig a legsikeresebb doppingprogramját fejlesztette ki az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynöksége (USADA) szerint, amely augusztusban bejelentette, hogy örökre eltiltja az amerikai kerekest, egyúttal megfosztja hét Tour de France-diadalától.

Az ügynökség a nyomozás lezárultával most küldte meg a Nemzetközi Kerékpáros (UCI) és Triatlon Szövetségnek (WTC) a bizonyítékokat, amelyek pénzügyi kimutatásokat, számlákat, elektronikus leveleket, kutatási adatokat és teszteredményeket tartalmaznak a laboratóriumokat éveken keresztül sikeresen kijátszó US Postal-eljárásokról. Erre azért volt szükség, mert az UCI konkrét bizonyítékokat várt az USADA-tól, hogy saját hatáskörben döntsön Armstrong eltiltásáról és címeinek elvételéről.

A kerékpárosként már visszavonult Armstrong egészen nyárig mindenkit beperelt, aki csak doppingolással megvádolta, amint azonban az ügye polgári bíróság elé került - ahol már neki kellett volna bizonyítania ártatlanságát a felhozott vádakkal szemben -, elállt ettől és hagyta, hogy az USADA megfossza minden eredményétől 1998 augusztus elsejétől kezdve. Hamis vallomásért szabadságvesztéssel is sújthatták volna, ha bíróság előtt támadja meg az őt ért vádakat. Akkor úgy fogalmazott, már belefáradt az állandó védekezésbe, ezért nem nyújt be keresetet.

Armstrongot örökre eltiltották hivatásos versenyeken való részvételtől, csak olyan sporteseményeken indulhat, amely nincs az adott sportágban regisztrálva a nemzeti szövetségeknél.

A 41 éves egykori sztár 1999 és 2005 között rekordot jelentő módon egymás után hétszer nyerte meg a világ legrangosabbnak tartott országúti kerékpáros körversenyét, a Tour de France-t.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×