A kupa második helye volt a tét, miután a szerbek már korábban bebiztosították sikerüket. Eleinte együtt haladt a két csapat, sok volt a gól mindkét oldalon. Negyedóra elteltével Gál vezérletével sikerült ellépni (11-7), majd a szünet előtt a támadójáték továbbjavult, így minden addiginál nagyobb lett a különbség.

A fordulás után állandósult a hazai fölény, a vezetés egy pillanatig sem forgott veszélyben. Csoknyai István szövetségi kapitány sokat cserélt. Egyrészt szeretett volna mindenkinek bizonyítási lehetőséget adni, másrészt sok volt a kiállítás, és szükség volt a friss erőre.

A hajrában felzárkóztak a gyakorta emberelőnyben lévő románok, ám így sem kerülhették el a vereséget, és végül az utolsó helyen zártak a tornán, amely egyben Marian Cozma Emléktorna is volt. A közönség az utolsó percekben a februárban meggyilkolt veszprémi román beállós nevét skandálta.