"Csefere, csefere" - zengett már órákkal a szerda esti Bajnokok Ligája-mérkőzés előtt Kolozsvár utcáin. A CFR Cluj, vagyis a Kolozsvári Vasutas Sport Club 101 éves története első hazai BL-találkozójára készült, ami annak tükrében különösen értékes, hogy hét éve még a román harmadosztályban szerepelt az együttes. A már-már meseszerű történet: érkezett a megmentő, Pászkány Árpád, Erdély Abramovicsa, és az évek során beleölt euró tízmillióknak, valamint a rengeteg légiósnak köszönhetően a CFR tavaly megnyerte a bajnokságot, megtörve ezzel a fővárosi csapatok hegemóniáját.

Az üzletember modern és impozáns, az európai igényeket is teljes mértékben kielégítő stadiont építtetett a Fellegvár alatt, egy hangulatos kertvárosi részen, családi házak gyűrűjében. A 23 ezres aréna érdekessége, hogy az egyik kapu mögött nyitott, így rálátás nyílik a közeli hegyekre. A fémlelátók pedig elkésztően szólnak, ha több ezer szurkoló egyszerre dobog a lábaival.

Elfeledtetni Drakulát

A csapat és a város megpróbálta kihasználni, hogy a tavalyi döntős Chelsea elleni mérkőzés apropóján fél Európa Kolozsvárra figyel, és az erdélyi várost népszerűsítő kiadványokat kínáltak városszerte - talán ezzel kívánták eloszlatni azokat az angol sajtóban is sokszor felbukkanó sztereotípiákat, amelyek továbbra is Drakulával kötik össze Erdélyt.

A 230 ezres város teljesen felbolydult, és minden a foci körül forgott a játékot amúgy is rendkívül szerető országban. A futball népszerűségéről csak annyit, hogy országszerte óriásplakátokról mosolyog Jenei Imre, a Steaua és a magyar válogatott egykori szakvezetője, egy külföldi autómárkát népszerűsítendő.

Angol-román barátság Erdélyben

Az InfoRádió munkatársa által megkérdezett szurkolók a két héttel ezelőtti világraszóló, Roma elleni diadal ellenére sem rugaszkodtak el a talajtól, és nem tápláltak hiú ábrándokat a londoni sztárcsapat ellen, inkább ünnepként tekintettek a meccsre. A drukkereket az sem zavarta, hogy a kezdőcsapatban mindössze három román futballista szerepelt a szerdai találkozón, az argentin, portugál, uruguayi, vagy éppen Burkina Faso-i labdarúgók is közönségkedvencnek számítanak.

A rendőrség is óriási erőkkel készült a találkozóra, tartva attól, hogy az angol szurkolók ellepik a várost. Mintegy 8-900 drukker érkezett Londonból, és a vendégszektor kiegészült a magyar Chelsea-drukkerek ötven fős kontingensével. Azonban mindenki barátságos volt, ezt jelzi, hogy a főtéren egymás mellett iszogatott román, erdélyi magyar és angol, és legjobban a kombinált, vagyis a mindkét csapat nevét és címerét tartalmazó sálak fogytak a meccs előtt az árusoknál.A kolozsvári szurkolók remek hangulatot varázsoltak már a kezdés előtt, lengtek a zászlók, lobogtak a sálak, míg a csapat indulójára szinte felrobbant a stadion. A kivonuló labdarúgókat vastaps fogadta a történelmi, vagyis első hazai BL-meccsen.

Füttyszó Ballacknak

A meccsen a CFR labdarúgói bátran kezdtek, és gyors kontrákat vezetve próbáltak eljutni Petr Cech kapujához, ám a Kékek stabilan állták a rohamokat. A 28. percben az a Dubarbier rontott ziccerben, aki a meccs előtti nyilatkozatában kiemelte: a Chelsea címert használja dartstáblának.

Később Alvaro Pereira iramodott meg a bal szélen, és lövése néhány centivel kerülte el a hosszú sarkot. A vendégek meglepően tompán játszottak, hiányzott az ötletesség és a lendület a támadásokból, így nem csoda, hogy Luiz Felipe Scolari többször is dühösen pattant fel a kispadról.

A közönség együtt élt a játékkal, amint a vendégek fölénybe kerültek, rögtön rázendítettek a dalokra, ezzel új erőt adva Maurzio Trombetta edző hősiesen küzdő legénységének. A hazai drukkerek sportszerűen viselkedtek, bár Ballack minden megmozdulását hangos füttyszó kísérte egy szabálytalansága miatt, valamint előkerült egy drapéria is, amelyen a moszkvai BL-döntő kihagyott tizenegyeseire emlékeztették az angolokat.

Drogba fájdalmai

A szünet után aktívabban próbálkozott a Chelsea, Scolari a taktikán is változtatott azáltal, hogy becserélte Anelkát Kalou helyett, így kétcsatáros játékra váltottak a vendégek, ám a brazil edző elképzelései mindössze tíz percig működtek, ugyanis súlyos sérülést szenvedett Drogba. A vendégektől Lampard próbálkozott többször is lövéssel, ám a hazai közönség egyik legnagyobb kedvence, Stancioiu magabiztosan védett mindannyiszor.

Mindkét alakulat a biztonságot helyezte előtérbe, és mivel a hátsó alakzatok jól zártak, így nem

lehetett sok helyzetet feljegyezni, de a meccs lüktető, kiváló iramú volt.

A Kékeknél a fiatal argentin támadó, Di Santo próbált lendületet vinni a játékba, és első labdaérintéséből kis híján gólt is fejelt. A túloldalon Koné bolondította meg Alexet, majd az érkező Trica elé tálalt, és a román irányító lökete a kapufát is súrolva ment mellé. Az utolsó tíz percben felváltva forogtak veszélyben a kapuk: előbb Belletti lőtt mellé, majd Pereira helyzeténél Cech bravúrjára volt szükség, így maradt a 0-0.

Elégedettség mindkét oldalon

A gól nélküli döntetlennel egyik csapat sem lehet szomorú: a Chelsea idegenben szerzett fontos pontot, míg a kolozsváriak Európa egyik élcsapata ellen értek el ikszet, amit a labdarúgók és a közönség is győzelemként ünnepelt a lefújás után. Hét éve, még a harmadosztályban sínylődve, vagy akárcsak pár hónapja sem gondolták volna sokan, hogy két BL-kör után négy ponttal fog állni a CFR.

A meccs után még egy órával is rengetegen várakoztak a stadion környékén, de a Chelsea kigördülő busza mellett nagyobb érdeklődés kísérte a hősként tisztelt hazai labdarúgókat. A stadiontól a főtérre menet a kolozsvári drukkerekkel beszélgetve kétféle vélemény különült el: az egyik szerint óriási bravúr a tavalyi döntős ellen elért döntetlen, de helyén kell kezelni a dolgokat, még most sem szabad nagyra törő álmokat szőni; többen ugyanakkor bánkódnak, mert ezt a több sebből vérző Chelsea-t meg lehetett volna verni, ha Trica lövése csak pár centivel pontosabb. Azt azonban együttesen kívánják, hogy a magyar futballnak is legyen egy Pászkány Árpádja, és akkor talán hasonló hangulatú találkozókat és topcsapatokat láthat a magyar közönség is.

A magyar határtól kétszáz kilométerre keletre, Mátyás király szülővárosában olyan csapatot varázsoltak, amely ellen már egyetlen nagyágyú sem mehet biztosra - Kolozsvár immár "futballkincses" város is.