A régészek hamarosan befejezik Jeruzsálem óvárosában a Szent Sír-templom padlózatának feltárását és felújítását, melynek során számos fontos felfedezést tettek.

A Golgotánál, Jézus hagyomány szerinti keresztre feszítésének helyénél a padlózat alatt mintegy kétezer évvel ezelőtti olajfák és szőlőtőkék nyomait találták meg, ami megfelel János evangéliuma szavainak: "Azon a helyen, ahol Jézust megfeszítették, volt egy kert, és a kertben egy új sír, amelybe még senkit sem helyeztek. Mivel közel volt a sír, a zsidók ünnepi előkészülete miatt ott helyezték el Jézust." (János 19:41-42)

Az egykori kert létezését régészeti növénytani és pollenanalízis vizsgálatokkal, vagyis a templom padlója alól, a kétezer éves, még a kereszténység előtti korok rétegeiben talált virágporok elemzésével állapították meg, azonban a pontos kormeghatározáshoz a radiokarbonvizsgálatot még nem végeztek el.

"Tudjuk, hogy a terület Hadrianus császár idejében, a II. század első felében a város része volt, miután a rómaiak felépítették Aelia Capitolinát"- közölte a The Times of Israellel Francesca Romana Stasolla, a római Sapienza Egyetem professzora, a 2022-ben kezdődött ásatások vezetője.

"Azonban Jézus idején a terület még nem volt a város része" - tette hozzá.

Aelia Capitolinát Kr. u. 70-ben, a zsidók felkelése miatt lerombolt Jeruzsálem helyén építették fel a rómaiak. A keresztény hagyomány szerint a Szent Sír-templom azon a helyen áll, ahol Jézust megfeszítették (a Golgota, vagyis koponya alakú hegyen) és az ahhoz közeli sír fölött, amelyet a mai formájában 1810-ben felépített edikula, vagyis kis szentély jelöl a templomban.

2019-ben, több évtizedes vita után a templommal rendelkező három központi vallási közösség, az Ortodox Patriarchátus, a Szentföld Őrzőinek katolikus rendje és az Örmény Patriarchátus beleegyezett a Szent Sír-templom jelentős felújításába, ezen belül a XIX. századi padlózat felújításába, melynek során ásatásokat végeznek a templom múltjának pontosabb megismerésére.

Az ásatásokat a helyszín érzékenysége és a látogatás biztosítása érdekében mozaikszerűen végzik, a La Sapienza Egyetem kutatói egy-egy részt feltárnak és felújítanak, az adatokat és leleteket Rómába küldik feldolgozásra, közben ideiglenes padlót raknak le a zarándokok számára.

"Bár nem volt lehetőségünk arra, hogy egy pillantással lássuk a templom teljes feltárását, az új technológiák lehetővé teszik számunkra, hogy laboratóriumainkban újraalkossuk a nagyobb képet" - közölte Stasolla. "Csak egy darabot ássuk ki egyszerre, de végül egy teljes multimédiás rekonstrukciót fogunk kapni a teljes képről" - tette hozzá.

A Szent Sír-templom helyén az első keresztény épületet a IV. században a római császárok közül a kereszténységre elsőként áttért Konstantin emelte. Ezt a templomot a perzsák felgyújtották a hetedik században, majd az újjáépített szent helyet al-Hakim kalifa támadta meg 1009-ben. A keresztes lovagok idejében, a XII. században jelentősen átépítették és felújították, jelenlegi formájában azóta áll a templom.

Stasolla szerint a templom padlója alatt rejtőző rétegek egy könyv oldalaihoz hasonlóan különleges krónikáját adják Jeruzsálem történetének a vaskortól kezdődően (időszámítás előtt 1200-586).

"A templom egy kőbányára épült, Jeruzsálem óvárosának jelentős részéhez hasonlóan" - közölte a professzor asszony. "A kőbánya már a vaskorban működött. A feltárás során kerámiákat, lámpásokat és más mindennapi tárgyakat találtunk, amelyek abba az időszakba nyúlnak vissza."

Később mezőgazdasági művelésre használták ezt a területet. "Alacsony kőfalakat építettek, és a közöttük lévő teret földdel töltötték ki" - mesélte a szakember. "A régészeti-botanikai leletek különösen érdekesek számunkra. János evangéliuma említ egy zöld területet a Golgotától a sírig, és beazonosítottuk ezeket a megművelt földeket" - hangsúlyozta a kutatás legfrissebb eredményeit.

Jézus idején a korábbi kőbányát temetkezési helyként is használták, más jeruzsálemi helyekhez hasonlóan több helyen sziklasírt vájtak a kövekbe. "Fokozatosan elhagyták a kőbányákat, és különböző szintjein sírokat vágtak ki" - mondta Stasolla. "Konstantin kiválasztotta azt a sírhelyet, amelyet Jézus sírjaként tiszteltek, és körülette ásták ki a jelenlegi rotundát, elszigetelve a többi temetkezési helytől" - tette hozzá a Szent Sír-templom rotundájára, a Jézus sírja fölé emelt kör alakú templomrészre utalva.

"A jelenlegi edikula alatt találtunk egy kör alakú alapot, amely a sír fölé emelt első, márványból készült emlékműnek volt a része" - mondta. "Ez érdekes, mert az edikulát az 5. és 6. századból származó legrégebbi ábrázolásai kör alakúnak írják le. Így azt hisszük, hogy ez a kör-alap az eredeti struktúra része volt, amelyet Konstantin épített."

Évekig fog tartani a feltárás eredményeinek tudományos dokumentálása, benne a megtalált mintegy százezer cserépdarabbal, de a régészeti munkálatok valószínűleg néhány hónapon belül befejeződnek. "Csak az északi oldalsó hajó egy részét kell még kiásnunk" - mondta Stasolla.

"A felfedett valódi kincs azoknak az embereknek a története, akik itt fejezték ki a hitüket, és ezzel megteremtették ezt a helyet" - mondta a régész. "Akár hiszünk, akár nem hiszünk a Szent Sír történetiségében, tény, hogy generációk hittek benne. Ennek a helynek a története Jeruzsálem története, és legalábbis egy bizonyos pillanattól kezdve Jézus Krisztus imádatának története is" - tette hozzá.