Megkezdődött a Pesti Vigadóban a Zalaváry Lajos építész, a reneszánsz ember című konferencia, amelyen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: Zalaváry Lajos szakmájának legendája, építész-nemzedékek tanítója és nevelője, életéről számtalan épület tesz tanúbizonyságot a mai napig.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Építőművészeti Tagozata, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) által szervezett konferencián Zalaváry Lajos (1923-2018), az MMA néhai tagja munkásságát, alkotói és emberi magatartását, szellemi örökségét egykori munkatársai, építészek és művészettörténészek idézik fel.

Zalaváry Lajos Kossuth- és Ybl-díjas építész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, az 1945 utáni magyar építészet meghatározó alakja volt. A tanácskozás előadásai felrajzolják Zalaváry Lajos munkásságának történeti hátterét, a kiemelkedő alkotások létrejöttének körülményeit, életművének az európai és hazai építészettörténetben elfoglalt helyét. A konferenciát online közvetítik az MMA és a MÉM honlapján.

"Egy nagyszerű művész emlékezete gyűjtött egybe bennünket.

Az építészek családjába tartozott, és nekik mindig nagy szerepük volt ennek a nemzetnek az életében, abban, hogy ezt az országot miként látjuk mi, és miként láttatjuk a világ számára" - fogalmazott köszöntőjében Gulyás Gergely.

Kiemelte: amikor ez az ország szabadon dönthetett a sorsáról, mindig nagy dolgok születtek a művészetben és különösen az építészetben.

Ez a küldetés napjainkban is elsőrendű fontosságú, Magyarország megújítása nem történhet meg az épített környezet méltó állapotba hozatala nélkül - mondta.

Felidézte, hogy sok minden történt az építészetben az elmúlt évtizedben, amire büszkék lehetünk, megemlítve a Kossuth tér, a Pesti Vigadó, a Várkert Bazár, az Eiffel Műhelyház, a Szépművészeti Múzeum, a Liget Budapest projekt és a budai Vár építkezéseit. Hangsúlyozta: a kormány és a MMA fontos közös munkája lesz, hogy a Városligeti fasor és Bajza utca sarkán, a korábbi BM Kórház területén, annak épületéből létrehozzon egy 21. századi interaktív intézményt, amely egyszerre múzeum, szakmai háttérintézmény és művészeti kutatóhely, valamennyi korosztály számára programokat nyújtó találkozási pont, mindenki számára látogatható, nyitott központ. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar építészet nagyságainak emlékét méltóképp ápolhassuk - tette hozzá.

Vashegyi György, az MMA elnöke kiemelte: a kormánnyal együttműködve mindent megtesznek annak érdekében, hogy a következő évek alatt méltó formájában valósulhasson meg a 21. századi Magyar Építészeti Múzeum. Mint mondta, biztos abban, hogy a konferencia ehhez is új szempontokat és gondolatokat fog adni mindannyiuk számára.

Kiemelte: Zalaváry Lajos irigylésre méltóan autonóm személyiségű ember volt, ezért is válhatott habitusa példává egy, az önállóságot évtizedeken át nem különösebben jutalmazó korszakban. Nem látványos akciókkal, hanem csendes és elegáns kívülállásával tiltakozott a központilag diktált és kötelező stílus ellen. Munkássága következetes volt, etikai és szakmai téren is, így vált sokak számára egyfajta zsinórmértékké.

Az MMA elnöke megemlékezett az építész emblematikus épületeiről is. Zalaváry Lajos a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem egyik társtervezője volt, az óbudai Zsigmond téri lakóház, a csepeli lakótelep, a Nagyothallók Intézete, a jászberényi fürdő, a keszthelyi Festetics kastély helyreállításának egyik tervezője, az egykori Átrium Hyatt szálloda és a Kelet-Nyugati Kereskedelmi Központ alkotója.

Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója kiemelte: Zalaváry Lajos számos épülete több mint 50 év után is áll, és tökéletesen megfelel az eredeti funkciójának.

Felidézte: az MMA fenntartásában működő Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ 2017-ben jött létre. "Létfontosságú számunkra a kormány azon döntése, amely szerint az MMA azzal a céllal kapta meg a Belügyminisztérium egykori kórházának Városligeti fasori ingatlanát, hogy ott alakítsa ki a MÉM MDK méltó elhelyezését" - hangsúlyozta.

Elmondta: a közeljövőben először az épületegyüttes első elemét, a Radó Géza és Walter Rózsi modernista villáját fogják felújítani. A munkák a tervek szerint másfél év múlva fejeződnek be. Ez az épület lesz intézményük első önálló helyszíne, amely időszaki kiállítóhelyként és szűkebb körű rendezvények helyszíneként fog működni.