A magyar kultúra mindig a népi kultúrából táplálkozott, olyan, mint a sokszínű énekesmadár. Az a törekvésünk, hogy Magyarország emelkedésének, politikai szuverenitásunk és gazdasági megerősödésének időszakában biztosítsuk a magyar kultúra sokszínűségét, támogassuk és ápoljuk népi hagyományainkat, mert így tudjuk utódaink számára megőrizni - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, aki megnyitotta a rendezvényt.

A tárcavezető tíz művésznek a Népművészet Mestere, ötnek a Népművészet Ifjú Mestere díjat adta át.

A rendezvény középpontjában idén a szövés és a fonás témája áll,

érkeznek mesterek Iránból, Kínából, Mongóliából, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból, Tádzsikisztánból, Türkmenisztánból és Kazahsztánból is.

"A magyar néphagyomány a mitikus időkbe megy vissza, egyidős nemzetünk kialakulásával, Belső-Ázsiában a Kaukázus környékén, és a termékeny északi mezopotámiai félholddal. A nemzetet az embercsoportoktól a kultúrája, a hagyományai, az érzései, a gondolatai, a zenéje emeli ki, a magyarság esetében ez rendkívül sok gyökerű, és az ősi idők után a kereszténység emelt újabb magasságokba" - fogalmazott az emberi erőforrások minisztere.

Kásler Miklós hangsúlyozta: a magyar irodalom azért annyira emelkedett, mert tiszta forrásból táplálkozott, a nép kultúrájára támaszkodott. Hozzátette: sanyargattatásainkban, például a Habsburg-önkényuralom idején is a kultúrából merítkeztünk, Vörösmarty Mihály a reformkorban a magyar verselési formát honosította meg, Liszt Ferenc zenét megújító munkássága során is a népi kultúrához nyúlt ihletért. "Amit az önkényuralom alatt nem lehetett elmondani, azt kifejezte a magyar viselet, a magyar zene és a magyar tánc."

Az idei Mesterségek Ünnepén a látogatók megismerkedhetnek a kenderfonás fortélyaival, a szövőszéken való szövéssel, a rokkán fonással, a szalag-, és szőnyegszövéssel, egy korabeli parasztporta udvarán a gyapjú és a kenderfeldolgozás ősi műveleteibe tekinthetnek be.

Négy napon át színpadi programok, mesterségbemutatók és népi játszóházak várják az érdeklődőket. A családok éve alkalmából bemutatkoznak többgenerációs kézműves dinasztiák, így a látogatók megismerkedhetnek többek között a háromgenerációs csizmadia családdal és a szintén háromgenerációs hartai bútorfestő műhellyel, valamint a több száz éve működő győri kékfestő dinasztia műhelyével.

A négynapos eseményen fellép mások mellett Dresch Mihály a vonósokkal, a Karaván Família és a Bognár Szilvia Quartet, Szalonna és Bandája a Páva különdíjas Sarjú Bandával ad koncertet, augusztus 20-án a Söndörgő és a Vujicsics együttes vendége Szörényi Levente lesz. A rendezvény ideje alatt a Mesterségek Ünnepe karszalaggal a Budapesti Történeti Múzeum kiállításai ingyenesen látogathatók.

Kásler Miklós a Mesterségek Ünnepe megnyitóján tíz alkotónak nyújtotta át a Népművészet Mestere díjat, öten részesültek a Népművészet Ifjú Mestere elismerésben.

A Népművészet Mestere lett

• Bartha Gergely táncos adatközlő,
• Csapó Frigyesné technikus, hímző,
• Decsi-Kiss Mária Gabriella gyöngyékszerkészítő,
• Harlet Ioan "Nucu" népzenész, prímás,
• Lele József citerazenész,
• Nagy Vincéné csipkekészítő,
• Szegedi Miklós János bútorfaragó,
• Tóth Mihályné viseletkészítő, táncos,
• Varga Erzsébet bujkakészítő mester,
• Varga Judit szövőmester.

A Népművészet Ifjú Mestere díjat vehette át Legeza Márta kosárfonó, Mihó Attila László zenész, prímás, Petrovics Nikolett szövő, Simon Katalin tojásfestő, valamint Tóth Lilla Lenke zenetanár.