Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó

"Faragatlan és arrogáns", hogy Bob Dylan hallgat a neki ítélt irodalmi Nobel-díjról

A Svéd Akadémia egy tagja pénteken "arrogánsnak" minősítette, hogy Bob Dylan mélyen hallgat a neki ítélt irodalmi Nobel-díjról.

A Svéd Akadémia több alkalommal is hiába kereste az irodalmi Nobel-díj bejelentése után Bob Dylant, hogy személyesen közöljék vele a jó hírt. A 75 éves amerikai költő-énekes-dalszerző azonban nem válaszolt a testület telefonjaira, e-mailjeire.

"Ez faragatlan és arrogáns" - jelentette ki az akadémia egyik tagja, Pär Per Wästberg a svéd állami televízió értesülése szerint.

Hétfőn az akadémia titkára, Sara Danius még azt mondta a svéd közrádióban, hogy Dylan legközelebbi munkatársával sikerült felvennie a kapcsolatot, "kedves válaszokat" kapott tőle, amit egyelőre elegendőnek is tart, és véleménye szerint Dylan is hamarosan megszólal a díjjal kapcsolatban.

Az irodalmi Nobel-díj győztesének nevét október 13-án hozták nyilvánosságra. A döntés világszerte nagy meglepetést okozott, Dylan zenei munkássága miatt sokan szokatlannak vélték a Svéd Akadémia választását. A The Guardian brit napilap ugyanakkor pénteki cikkében felidézte, hogy voltaképpen nem Dylan az első dalszerző, aki elnyerte az irodalmi Nobel-díjat, előtte 1913-ban az indiai költő, Rabindranáth Tagore is megkapta költeményiért, amelyek valójában "dalok" voltak.

Dylan még a bejelentés estéjén koncertet adott Las Vegasban, de egyetlen szót sem ejtett a frissen elnyert elismerésről. Viszont a műsorban a Why Try To Change Me Now? (Miért akarsz most megváltoztatni?) című Frank Sinatra-dalt is előadta, amivel a médiától való legendás elzárkózására utalhatott.

Pár nappal a bejelentés után Dylan Twitter-oldalán megjelent a "Nobel-díj győztese" bejegyzés, ám ezt péntekre eltávolították.

A friss Nobel-díjasokat december 10-re várják Stockholmba, hogy átvegyék a díjat a svéd királytól és rövid beszédet mondjanak. Az akadémia egyelőre nem tudja, hogy Dylan részt vesz-e a ceremónián.

"Ez egy merőben szokatlan helyzet" - mondta Dylan hallgatásával kapcsolatban Wästberg.

Anders Bárány, a Svéd Királyi Akadémia tagja blogjában emlékeztetett arra, hogy 1964-ben Jean-Paul Sartre visszautasította irodalmi Nobel-díját. Az Aftonbladet című svéd napilap kulturális szerkesztője, Asa Linderborg pedig azt jósolta, hogy Dylan nem megy el Stockholmba, "pláne Wästberg nyilatkozata után".

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×