Az 1956-os forradalom mementói közül a széles közönség a könnyen befogadható, kevésbé elvont emlékműveket kedveli - erről Szerdahelyi Márk, a Budapest Galéria Köztéri Képzőművészeti Osztályának művészettörténésze beszélt az InfoRádiónak.

Mint mondta: a legáltalánosabb motívum a szimbolikus lyukas zászló. Ennél is minimalistább a klasszikus obeliszk, amelyen az "1956" felirat szerepel. A művészettörténész beszélt a narratívabb emlékművekről, amelyek középpontjában az elesett forradalmár, vagy egy síró asszony szerepel. Ide sorolható a Corvin-közben álló Pesti srác szobra is.

Az elvontabb, kevéssé didaktikus alkotások sorában megemlítette az 56-osok terén álló emlékművet. Ugyanebben az évben, 2006-ban készült el a Budapesti Műszaki Egyetemnél álló 1956-os emlékmű.

Fotókat itt láthat egyes szobrokról.

A pestszentlőrinci Hargita téren két éve felavatott emlékmű az Urbanista blog szerint egy "jól sikerült" alkotás.

Az emlékmű F. Kovács Attila Kossuth díjas művész, Schmidt Mária történész és a Terror Háza Múzeum koncepciója alapján készült - olvasható a blogon. A hatalmas kőtömböt formázó emlékmű apró  bazaltkockákból áll össze, minden egyes bazaltkockán egy-egy 56-os mártír neve szerepel. Az emlékművön mintegy 2393 áldozat neve szerepel kőbe vésve, közöttük 59 kerületi lakos is, akik a forradalom napjaiban és a későbbi elszámoltatásokban vesztették életüket, azoké a hősöké, akik életüket adták a szabadságért.

Az alsó és a felső sor kivételével a közbenső kockaköveken (2400db) szerepel az áldozatok neve, születésük és haláluk időpontja. Az emlékmű előtti betonozott felületen az ünnepek alkalmával felállított terminál és három zászlótartó  rúd kerül elhelyezésre. Ünnepi alkalmak alatt a kompozíció  tetején körülbelül 1m magas lángok égnek.

Fontos emlékmű Mansfeld Péteré is, ez az I. kerületi a Szabo Ilonka utcaban található. Mansfeld Péter vasesztergályosszakmunkás-tanuló, az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata. A "pesti srácok" egyike, a forradalom mártírja. Személyét a kommunista rezsim annak a propagandának az erősítésére használta fel, amely a forradalmat köztörvényes bűnözők lázadásaként állította be. Életsorsának feldolgozása máig tartó folyamat - olvasható a Wikipédián.

Felavatták a Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyét

Felavatták szombaton az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyét, az eseményen Boross Péter volt miniszterelnök azt mondta: a halottak emléke nemcsak kegyeletre kötelez, hanem a tanulságok levonására is - tudósít az MTI.

Boross Péter beszédében hangsúlyozta: a hősi áldozatok, amelyeket a szabadságért hozott a nemzet, kötelezi az utókort, hogy lásson világosan napjainkban is. E nemzet történelme úgy folytatódhat, e nemzet úgy tarthatja meg önmagát, ha "tudati világában elmélyül mindaz, ami érték, ami fontos, és az a parancs, hogy a haza minden előtt" - fogalmazott.

A volt miniszterelnök felidézte: 1956. október 25-én nem volt tele a tér, gyülekezni kezdtek a fiatalok, "kezdődött valami". A hatalom azt hitte, hogy "október 23-ával letudja a történteket", de a nemzet többet akart, folytatni akarta, és azzal az önbizalommal jöttek sokan - és jöttek volna még többen - a térre, amelyet "a 23-i este pumpált bele a lelkekbe" - mondta. Kiemelte: a hatalom megrettent, úgy gondolta, veszélyben van, ezért megfélemlítésre van szükség, és eldördült a sortűz.

A tér kiürült, halottak és sebesültek maradtak hátra, de a nemzet nem rettent meg, hanem dühbe gurult, felháborodott, és a folyamatok felgyorsultak. Ez a düh tette 1956-ot igazán 1956-tá - mutatott rá.

Arra is kitért, hogy a magyar történelemben nem először fordult elő ilyen, a 20. században "nem először lőtt baloldali hatalom" az emberekre: 1919-ben Dunapatajon, Kalocsán és Szolnokon mintegy 600 embert mészároltak le. Nem szabad elfelejteni, hogy "ez a gonosz hatalom mire képes, ha veszélyben érzi magát" - hangoztatta. Hozzáfűzte: nagy erők dolgoznak azon, hogy felejtsünk, de nem tehetjük, mert egy nép, amely mindig merített a múltjából, ezt a tapasztalatot nem hagyhatja figyelmen kívül.

Boross Péter azt mondta: ezekben a napokban, amikor a "bátrak dicsőségét ünnepeljük, voltak, akik itthon és külhonban valami mást terjesztettek rólunk, amit nemzeti ünnepünk környékén" terjeszteni szabadna. Ez a mi szent ünnepeink meggyalázásának tekinthető, és akik ezeket a napokat a nemzet és a magyarság elleni támadásra használják fel, nem tanulnak a történelemből, de erőtartalékaik nem jelentéktelenek.

A korábbi kormányfő üdvözölte, hogy a Kossuth tér "visszavarázsolódott" olyanná, mint amilyen korábban volt, és ez meglátása szerint azt az érzést keltheti, hogy "csak intermezzo volt az a hat évtized, amikor más szellem" uralkodott itt. Úgy látja, nagy gondossággal készült el "a korábbinál méltóbb" emlékhely, ahol nem csak fejet lehet hajtani az áldozatok előtt, hiszen a helyet körülveszi az 1956. október 23. után történtek légköre - mondta. Hozzátette: csak hálával lehet gondolni azokra, akik létrehozták az emlékhelyet. Az ünnepség végén Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Boross Péter megkoszorúzta az emlékhelyet.

Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak emlékhelyét egy egykori szellőző alagútban alakították ki, a tér déli részén, bejárata a Rákóczi-szobor és az Országház közötti sétaúton található.

Az emlékhely a Kossuth tér rekonstrukciójának részeként készült el. A kiállításon látható a sortűz áldozatainak Makovecz Imre tervei alapján készült jelképes síremléke, amely eddig a tér felszínén volt, és azért került ide, mert a Kossuth teret az 1956 előtti állapotnak megfelelően alakították át. Látható jelenleg egy eredeti, 1956-os lyukas zászló is, amely a Corvin közből Ausztráliába került, ahonnan emigránsok hozták vissza. Az emlékhelyen 300 sírlap jelképezi a sortűz áldozatait, ezek közül 71-en olvasható név.