Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Akár 100 évvel is öregebb lehet a "születésnapos" Róma

Alapításának 2767. évfordulóját ünnepli április 21-én Róma városa, amely a legújabb régészeti leletek szerint akár több mint száz évvel idősebb lehet az eddig véltnél.

A Forum Romanum egyik szegletében folytatott ásatásokon előkerült leletek átírhatják Róma alapításának dátumát - adta hírül az Il Messaggero római napilap.

Az újságnak nyilatkozó Patrizia Forlini régész elmondta, hogy egy nagyméretű tufatömbökből álló fal maradványait, cseréptöredékeket és megkövült gabonaszemeket találtak a városalapító Romulus temetkezési helyeként ismert Lapis Niger (fekete kő) közelében. A fal a Capitolium domb tövében emelkedett és a Tiberis folyóba torkolló Spina patak gátja volt.

A régész szerint a leletek a Krisztus előtti 9. századtól a Krisztus előtti 8. század elejéig tartó időszakra datálhatók, de az sem kizárt, hogy még ennél is korábbiak lehetnek.

Ez növelheti az örök városnak a római legendák által sugallt életkorát. Ezek szerint ugyanis az ikerpár Romulus és Remus a Kr. e. 753-ban alapította Rómát a későbbi Forum Romanum területén levő Palatinus és Capitolium dombokon.

Természetesen Rómát sem egy nap alatt alapították. A Kr. e. 8. század közepére tett városalapítás legendája nem mond ellent annak, hogy már ezt megelőzően is letelepedett csoportok éltek a későbbi Rómának ugyanebben a térségében - hangoztatta Patrizia Forlini.

Az április 21-i születésnapot Róma városa az idén is megünnepli a Circus Maximustól a Capitolium-dombján és a Forumon Romanumon át a Colosseumig haladó születésnapi felvonulással, amelyen több ezer császár, szenátor, legionárius, gladiátor, Vesta-szűz és rabszolga vonul fel korhű ókori viseletben.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×