A Kossuth Nagydíjnak "azért is örülök, mert úgy érzem, kipakoltam azt a bőröndöt, amit az élettől kaptam. Ez az elismerés egy szép csat ezen a bőröndön" - fogalmazott az írónő, aki első Kossuth-díját 1994-ben kapta. Nevetve megjegyezte, hogy titokban mindig szeretett volna egy Kossuth-szobrot, amely most az elismeréssel jár, ám húsz éve még "csak" egy kitűzőt kaptak a kitüntetettek.

Megjegyezte: gyermekei hívták fel a figyelmét arra, hogy ő az első női alkotó, aki Kossuth Nagydíjban részesült. "Persze ez nem jelent semmi különöset, sosem szerettem a társadalmat férfiakra és nőkre osztani" - fogalmazott, hozzátéve, hogy nem akar ugyanakkor álszentnek tűnni, ezért bevallja, jólesik neki az elismerés, hiszen az valódi megbecsülést jelent.

"Végre meg tudom valósítani régi tervemet, vagyis hogy a díjjal járó pénzjutalom egy jelentős részét irodalmi díj alapítására fordítom" - hangsúlyozta az alkotó. Az elismerést olyan "országépítő, magyarságépítő" alkotók kaphatják majd meg, akik folytatják a magyar irodalom spirituális, Hamvas Béla, Kodolányi János, Török Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Várkonyi Nándor nevével fémjelezhető hagyományait.

Jókai Anna felidézte, hogy a Jákob lajtorjája című regénye óta az irodalomkritika gyakran helyezi műveit a "spirituális realizmus" címszó alá, amivel teljes mértékben egyetért. "Ez a kifejezés pontosan fedi azt, amit csinálok, igaz, szerintem nem a Jákob lajtorjájával, hanem a Napok című regényemmel kezdődött 1972-ben" - mutatott rá az író, aki felidézte, hogy a nagyregény, amely a magyar irodalomban először nem ellenforradalomnak ábrázolta az 1956-os szabadságharcot, egy belső, lélektani folyamattal mutatja meg, hogyan távolodik el főhőse a transzcendenciától, majd hogyan tér vissza hozzá halála előtt. "Ez volt az első lépés, ugyanakkor valóban a Jákob lajtorjájában mutatkozik meg először kiforrottan a spirituális realizmus" - mutatott rá, hozzátéve, hogy később ezt az írói látásmódot olyan regényekben vitte tovább, mint a Szegény Sudár Anna, a Ne féljetek, a Godot megjött vagy a legutóbbi Éhes élet című epika.

Írói fejlődéséről szólva kiemelte, hogy szerinte nem érdemes és nem is lehet pengeéllel szétválasztani a korszakokat. "Ez egy lassú fejlődés, amely során az ember a völgyállapotból elkezd menni felfelé egy hosszú kaptatón, és egy ponton hirtelen kinyílik a világ. Ugyanazt a tájat látja, csak sokkal magasabbról" - fogalmazott.

Jókai Anna kitért arra is, hogy a rendszerváltás előtt spiritualitását a hatalom többnyire "elidegenítő effektusnak, művészkedésnek" bélyegezte. "A tűrt kategóriába tartoztam, amiért hálát adok istennek. Az, amit én képviseltem, a materialista szocializmus alól próbálta kihúzni a szőnyeget" - mutatott rá.

Ne féljetek című művét az egyik legsikeresebb regényének tartja Jókai Anna, az öt nyelven megjelent könyvnek hamarosan a 25. kiadása lát napvilágot. Az életmű legkedvesebb darabjai között tartja számon a Napokat, amelynek csak a rendszerváltás után jelenhetett meg cenzúrázatlan változata. Megemlítette továbbá A mérleg nyelve című esszégyűjteményét, amelynek új írásokkal kibővített változata az idei Könyvhétre fog megjelenni, az elszakadt magyarságról szóló Szegény Sudár Annát, illetve 2004-es, Virágvasárnap alkonyán című verseskötetét, amelynek leghíresebb darabja az Ima Magyarországért, amely elmaradhatatlan része az író-olvasó találkozóknak, emellett született belőle zenemű, dombormű is.

Jókai Anna elárulta, hogy nemsokára jelenik meg közös kötete Korzenszky Richárd tihanyi perjellel, a könyv A hit kapuja címet fogja viselni.

"Új regényen nem dolgozom" - szögezte le Jókai Anna, hozzátéve, hogy viszont tervei között szerepel egy memoár, amelynek magában az Átvilágítás címet adta. "Két-három év múlva jelenhet meg, nemsokára elkezdem. A memoárok általában szépítenek vagy elfeledkeznek dolgokról, rosszabb esetben bosszút állnak. Én olyan istenkísértő vállalkozást tervezek, amely őszinte lesz. Elsősorban önmagammal szemben akarok őszinte lenni, a fejlődést szeretném megírni, azt, ahogyan az ember rövid élete során hibákat vét, jóvátesz, megvilágosodik" - fogalmazott a műről, hozzátéve, hogy nemcsak magáról szeretne írni a könyvben, hanem kortársairól, az országról, Európáról, valamint a politikáról is.

"Ehhez a műhöz sok energia, erő kell, csak akkor érdemes belevágni, ha ezzel be is zárom magam mögött kaput. Nem tervezem a halált, de tisztában vagyok vele, hogy már bármikor megtörténhet. Hazudni nem hazudtam, és azt hiszem ezután sem fogok, hiszen ha megálltam fiatalságomban, öregségemben kutyakötelességem az igazat mondani" - hangsúlyozta Jókai Anna.