A szecesszió kifejezés hallatán valószínűleg Gustav Klimt neve ugrik be először: az arany színekben ölelkező pár a Csók című festményről és az erotikus pózban tekergőző telt idomú nőalakok.

A Szépművészeti Múzeumban pénteken nyílik meg a Gustav Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei című kiállítás, amelynek középpontjában az osztrák festő 50 rajza és 7 festménye áll.

A szecesszió egy új, mélyebb igazságot keresett az akadémizmus és a historizmus több évtizedes uralma után. Az ember lelkének mélyére, a valóság látható világai mögé próbált hatolni - mondta az InfoRádiónak a múzeum igazgatója. Baán László szerint talán ez volt az utolsó nagy művészeti mozgalom, amely a hétköznapi tárgyaktól kezdve az épületeikig áthatja az élet egészét.

Ennek a mozgalomnak az első tíz bécsi éveit mutatja be a tárlat 1895-től 1905-ig, amikor kialakulnak a szecesszió azon stílus- és formajegyei, amelyek később meghatározóvá válnak.

Elszakadás

Secession az Osztrák-Magyar Monarchiában, Art Nouveau Franciaországban, Modern Style Nagy-Britanniában, hullámstílus Németországban, virágos stílus Olaszországban - sokféle elnevezéssel illették Európában a századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti irányzatát és mozgalmát, amelynek latin kifejezése kivonulást, elszakadást jelent.

A szecesszió a múlttól akart elszakadni, hogy modern, lendületes formákat teremtsen. Kerülte az egyenes vonalakat, a geometriai formák szabályosságát, és a hullámzó - főleg a kígyózó növényi - mintákra, az élénk színekre, a lágy, gömbölyded formákra helyezte a hangsúlyt.

Pornográfia és Pallasz Athéné

A Bécsben 1862-ben született Klimt kétségtelenül a szecesszió művészetének egyik legkiemelkedőbb alakja. Az Osztrák Császári és Királyi Iparművészeti Iskolát elvégző festő 1897-ben alapította meg az Ausztria Képzőművészeinek Egyesületét, közismert nevén a Secessiont - ezt az időpontot tartják a bécsi szecesszió kezdetének.

A csoport célja az volt, hogy kiállításokat rendezzen fiatal művészek számára, hogy külföldi alkotókat is megismertessen a bécsi közönséggel és hogy saját magazint indítson, amelyben bemutatja a tagok munkáit. Nem volt kiáltványuk, és nem emeltek ki semmilyen stílust, amelyet követni kívántak - még a naturalizmust, a realizmust és a szimbolizmust sem, amelyekkel gyakran rokonítják a bécsi szecesszió követőit. Volt viszont szimbolikus alakjuk a bölcsesség, az igazság és a művészetek görög istennője, Pallasz Athéné személyében.

Klimt művészetét nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel. Amikor 1884-ben megbízták, hogy dekorálja ki a Bécsi Egyetem dísztermének mennyezetét, az elkészült három festményt, a Filozófiát, az Orvostudományt és a Jogtudományt radikális témái és stílusa miatt pornográfnak minősítették. A képek óriási botrányt kavartak, ezért ki sem állították őket, sőt 1945-ben német SS-katonák meg is semmisítették a botrányos alkotásokat.

A Szépművészeti Múzeum most nyíló kiállításának fő műve a Nudas Veritas (A meztelen Igazság) 1899-ből, amellyel szintén sikerült felráznia a közvéleményt. A festmény nőalakja provokatív meztelenségével szállt szembe korának közerkölcsével. A nőalak felett egy tipikus szecessziós betűtípussal festett útmutatót olvasható Friedrich Schillertől. E szerint, ha az alkotók tetteikkel és művészetükkel nem nyerik el mindenki tetszését, akkor tessenek a kisebbségnek, mert sokaknak tetszeni rossz.