"Az élet eredetére és a földön kívüli életformákra vonatkozó kérdések nagyon helyénvalóak és komoly megfontolást érdemelnek" - nyilatkozta kedden José Gabriel Funes csillagász-pap, a Vatikáni Csillagvizsgáló igazgatója.

A konferenciára több mint 30 csillagász, fizikus, biológus és más tudós érkezett az Egyesült Államokból, Franciaországból, Nagy-Britanniából, Svájcból, Olaszországból és Chiléből, köztük sokan nem katolikusok. A tudományos találkozó, melyet 2005-ben hasonló témájú konferencia előzött meg, jól illeszkedik XVI. Benedek pápai programjába, melynek a hit és az értelem közötti kapcsolat erősítése egyik deklarált célja.

A modern tudomány eredményei felé való nyitás irányába mutatott a jezsuita Funes egy emlékezetes tavalyi nyilatkozata is, melyet a vatikáni L'Osservatore Romano nevű lapnak adott. Ebben az argentin tudós-pap kijelentette, hogy a földön kívüli életformákban - akár az intelligens élet lehetőségében - való hit nem zárja ki az Istenben való hitet. Ha ugyanis kizárnánk ennek lehetőségét, az olyan lenne, mintha korlátoznánk Isten teremtő szabadságát - érvelt A földönkívüliek a barátaim című interjúban.

Funes akkor kitért arra a bonyolult teológiai kérdésre is, hogy ha valóban léteznek földönkívüliek, ők is megváltásra szorulnak-e. A pap szerint "ha léteznek földönkívüli lények, nem biztos, hogy szükségük van a megváltásra ... elképzelhető, hogy teljes barátságban maradtak teremtőjükkel, így nem követték el az eredendő bűnt".

A katolikus egyház számos vezető méltósága ma nyíltan elfogadja az ősrobbanás elméletét. A Vatikán idén egy konferenciát is támogatott, melynek témája az evolúció, apropója Charles Darwin főműve, A fajok eredete megjelenésének 150. évfordulója volt. Végül Galilei első csillagászati megfigyeléseinek 400. évfordulója alkalmából múlt hónapban a Vatikáni Múzeumban megnyitott kiállítás is abba az irányba mutat, hogy XVI. Benedek pápa elődjei útján járva próbál rácáfolni a katolikus egyházat tudományellenességgel vádoló véleményekre.