A kezdeményezők úgy vélik, újra kell gondolni Kolozsvár arculatát, piacképessé kell tenni azt - írja az Új Magyar Szó című bukaresti napilap internetes oldalán.

A kezdeményezők szerint a város arculatépítésén belül szükség lenne a városnapok vagy városhetek hagyományának megteremtésére. Az elképzelések szerint mindenképpen a város történetében szimbolikus jelentőséggel bíró dátumot kellene választani ennek az ünnepnek. Egyesek szerint ez július 2-a lenne, 1405-ben ugyanis ezen a napon nyilvánították Kolozsvárt szabad királyi várossá.

Mások szerint a legmegfelelőbb időpont október 9-e lenne, mert 1944-ben ekkor érték el a szovjet és a román csapatok Kolozsvárt.

Olyan javaslatok is születtek, amelyek a városban szervezett nemzetközi fesztiválokkal kötnék össze ezt a rendezvényt.

A kezdeményezők között vita alakult ki a városszlogen körül is. "A multikulturális város" mellett felmerültek olyan ötletek is, mint "az egyetemi központ" vagy a "kincses város" is.

Az Új Magyar Szó által megszólaltatott Vasile Dancu kolozsvári szociológus egyelőre nem látja kivitelezhetőnek a kezdeményezést. Szerinte kidolgozott, racionális stratégia kellene, amely a helyi értékeket nemzetközileg ismertté tenné. "Amíg nincs ilyen stratégia, kár védjegyesítésről beszélni" - jelentette ki.

A város magyarságának egyik jelentős civil szervezetét, a Kolozsvár Társaságot nem vonták be a tervezésbe, pedig a városnapokhoz hasonló ötlete a magyar szervezetnek már van. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a lapnak arról számolt be, hogy október végén, az 1956-os forradalom évfordulóján összegyűjtik a világban szétszóródott kolozsvári magyarokat: így teremtenek lehetőséget az elszármazottaknak a viszontlátásra, a Kolozsváron élőknek pedig az összetartozás érzésének erősítésére.