Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília

A rendezőknek is jegyet kellett venni a Filmszemlére

Botrány tört ki a 37. Magyar Filmszemle dokumentumfilm-részlegének értékelésén. Miközben a zsűri több témát is hiányolt az idei alkotásokból, a rendezők azt kifogásolták, hogy jegyet kellett venniük, ha szerették volna megnézni saját filmjüket.

A személyeskedésektől sem mentes dokumentumfilmes vitában szóvá tették, hogy a két előzsűri eltérő szempontok szerint válogatott, a Mammut bevásárlóközpont pedig nem alkalmas helyszínnek, a rendezőknek jegyet kellett venniük saját filmjükre és a belépő drága volt.

Többen is üdvözölték ugyanakkor, hogy idén a versenyből kimaradt dokumentumfilmeket is levetítették.

Dér András rendező, operatőr, a zsűri elnöke azzal indokolta a két előzsűri közötti egyeztetés hiányát, hogy későn kapták meg a filmeket. Szerencsésnek nevezte, hogy a tudományos és ismeretterjesztő alkotások külön kategóriában indulhattak, bár megjegyezte: három-négy filmet "áttestáltak" volna.

Veress József hangsúlyozta: lehetetlen teljesen egységes normarendszert kialakítani, minden döntés szubjektív.

Miért nem üzemelt a komp?

Dér András a végül személyeskedésbe torkolló vita után nem kívánt nyilatkozni arról a sajtóhírről, hogy A komp nem üzemel című alkotás, amelyet a dokumentumfilmek nemzetközi fesztiválján az első megjelenés szekcióban a legjobb filmnek választottak, az előzsűri döntése nyomán nem került versenybe a filmszemlén.

Az 50. évforduló ellenére kevés alkotás készült az 1956-os forradalomról, és ezeknek a munkáknak egy része is egyenetlen színvonalú - mondta Dér András rendező, operatőr, a zsűri elnöke a Millenáris Teátrumban tartott, több mint kétórás értékelésen.

Dér András kiemelte, hogy a mai témájú alkotások között sok volt a portréfilm.

Portréfilmek megrendelésre

Az tapasztalható, hogy a terepet egyre inkább a "megrendelési portréfilmek" veszik át, televíziós műsorok jelennek meg a filmszemle dokumentumfilmes mezőnyében, műfaji keveredést előidézve - tette hozzá.

Ezúttal is sok alkotás foglalkozott a határon túl élőkkel, valamint a hajléktalanokkal és a romákkal. A drog nem volt "slágertéma", míg a korrupcióról, a politikai vagy pénzügyi tranzakciókról egyáltalán nem készültek filmek - mondta.

Nem volt kedvük viccelni

Dér András hiányolta a humort, az iróniát, és a gondok között említette, hogy a filmek sokszor túlságosan terjengősek és "verbalizáltak", az alkotók pedig nem elég felkészültek.

Veress József filmkritikus, a zsűri tagja elmondta, hogy nem érzi "kimagaslóan jónak" az idei dokumentumfilmes mezőnyt, elég sok átlagos, közepes színvonalú alkotás született.

Hol a határ?

Viszonylag kis arányban szerepeltek a versenyben kísérleti munkák, és a kisjátékfilmek között is kevés volt a kísérlet – hangzott el a kísérleti- és kisjátékfilmek zsűrijének nyilvános vitáján.

Hirch Tibor filmesztéta, a zsűri elnöke felhívta a figyelmet a kísérleti- és kisjátékfilm, valamint a tévéprodukció műfaji meghatározásának problémájára. Nehezen eldöntendő kérdésként említette, hogy mit értünk ma animáción, s mennyiben fogadhatja el a zsűri az adott kategóriában a komputerpreparációs technikákat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×