Külföld

Oroszország ellen számos gazdasági szankciót vezettek be az Ukrajna ellen indított háború miatt az elmúlt négy évben. Ezek jelenleg is érvényesülő nemzetközi hatásairól Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság- és Versenyképességkutató Intézet vezetője beszélt az InfoRádióban.

Genfi sajtótájékoztatóján Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz úgy vélte: a washingtoni döntés a kilépésről az amerikai és a globális biztonságot is veszélybe sodorja az egészségügy terén, így „nem jó döntés".

„Geopolitikai válsággal szembesülünk, s amennyiben itt és most választanunk kellene az Egyesült Államok és Dánia között, akkor...”

A kínai és az amerikai piacok voltak a Volkswagen-csoport és a Mercedes mumusai egyaránt a tavalyi értékesítési adatokat illetően. Mindkét "világmárka" visszaesést regisztrált az eladásokban 2025-ben, noha eltérő mértékben.

Újabb front nyílt a harmonikusnak aligha mondható német-amerikai kapcsolatokban. A kül-, illetve a gazdaságpolitika területén fennálló feszültségek mellett ezúttal az amerikai egészségügyi tárca vezetője „robbantott”.

Megkezdődött kedden a legnagyobb francia ellenzéki párt vezéralakjának, Marine Le Pennek és a Nemzeti Tömörülésnek az egy hónapig tartó fellebbviteli pere Párizsban, amelynek tétje az, hogy a háromszoros elnökjelölt negyedszerre is elindulhat-e a jövő évi elnökválasztáson. A vád szerint a szuverenista jobboldali párt az európai parlamenti juttatásokat törvénytelenül és rendszerszerűen használta fel saját pártcélokra.

Egyetlen csatahajó megépítése is rendkívül drága, mintegy 10 milliárd dollárba kerül, így a szakértő szerint az amerikaiak tervezett Aranyflottája leghamarabb a 2030-as években szállhatna vízre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban elmondta: „a hajóépítésben világbajnok” Kínának nagyobb gyártókapacitásai vannak, mint az USA-nak, de az ázsiai nagyhatalomnak még nincs sok tapasztalata grandiózus haditengerészeti rendszer üzemeltetésével.

Halálbüntetést kért kedden a dél-koreai ügyészség az ország volt elnökére, Jun Szogjolra, akit a 2024-ben rövid időre bevezetett hadiállapot miatt lázadással vádolnak – jelentette be a szöuli központi bíróság.

A Fehér Házban fog egyeztetni a feszült helyzetről az amerikai, a dán és a grönlandi külügyminiszter.

Végnapjait éli Irán jelenlegi vezetése Friedrich Merz német kancellár szerint.

Kedd éjszaka megindult a kőolajszállítás az Adria-kőolajvezetéken (JANAF) keresztül a pancsovai finomítóba.

Donald Trump az Egyesült Államok elnöke hétfőn bejelentette, hogy minden olyan ország, amely üzleti kapcsolatot ápol Iránnal, 25 százalékos vámot fizet az Egyesült Államokkal folytatott üzleti tevékenységére. Kína máris bírálta a bejelentést.

Jegesedés miatt egyelőre nem indít és nem fogad légijáratokat a bécsi repülőtér – jelentette be kedd reggel a reptér szóvivője.

Mivel az Egyesült Államok hivatalosan nem áll diplomáciai kapcsolatban az országgal, így a menekülő amerikaiakat a svájci konzulátus fogja segíteni.

Venezuela olajtankereit ellenőrzi az Egyesült Államok, melynek egyik republikánus képviselője új Grönland-ügyi törvényjavaslatot nyújtott be. Közben a Szenátus szavazni fog egy, az amerikai katonák külföldi bevetéseit szabályozó törvényről.

Hírek és elemzők szerint a Fehér Házban három lehetőséget fontolgatnak a Dániához tartozó sziget megszerzésére, és ezek közül bármelyik be is következhet.

Sir Richard Dearlove, a brit hírszerzés, az MI6 volt ügynöke szerint bizonyos, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt egyes megjelenésein dublőrök helyettesítik.

A brit médiafelügyelet (Ofcom) vizsgálatot indított az X közösségi oldallal szemben, miután a platformon mesterséges intelligenciával előállított, gyermekeket is ábrázoló, szexuális tartalmú képek terjedtek. A felügyeleti hatóság közleményében említést tesz arról, hogy súlyos törvénysértés megállapítása esetén bírósági úton megtiltható brit területen a hozzáférés az X platformhoz.

Öllős László szlovákiai politológus szerint a Benes-dekrétumok tagadását büntető szlovák jogszabály leginkább azért született meg, hogy a szlovák földhivatal arra hivatkozva magyar földeket szerezhessen meg.

Vádalku keretében ötévi börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték hétfőn Irakli Garibasvilit, korábbi grúz miniszterelnököt pénzmosás miatt, miután a volt politikus elismerte bűnösségét.