Infostart.hu
eur:
365.48
usd:
325.64
bux:
143249.61
2026. október 21. szerda Orsolya
III. Károly brit király (b) és Emmanuel Macron francia elnök megérkezik a bayeux-i kárpitot bemutató rendezvényre a londoni British Museumba 2026. szeptember 2-án. Az Anglia 1066-os normann hódításához vezetõ eseményeket ábrázoló, közel 70 méter hosszú mûalkotást Franciaország elsõ alkalommal adta kölcsön az Egyesült Királyságnak. A kiállítást a nagyközönség szeptember 10-tõl láthatja.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Embercsempészet, brexit, EU: kemény témák várnak Macronra Londonban

Brit–francia csúcstalálkozót tartanak csütörtökön Londonban. Andy Burnham brit miniszterelnök a Downing Streeten fogadja Emmanuel Macron francia államfőt, akivel elsősorban a La Manche-csatornán zajló tömeges embercsempészet megfékezéséről, illetve Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti viszonyrendszer szorosabbra vonásáról tárgyal.

Macron már szerdán Londonba érkezett, ahol III. Károly király és Andy Burnham társaságában megtekintette a British Museumban kiállított bayeux-i kárpitot.

Az Anglia normann meghódításának történetét bemutató, autentikus történelmi forrásként nyilvántartott hímzett „képregényt” – amely valószínűleg az angolszász uralomnak véget vető, 1066-ban megvívott hastingsi csata után néhány évvel készült – most először szállították át Franciaországból Nagy-Britanniába.

A csaknem hetven méter hosszú vásznat a nagyközönség szeptember 10-től láthatja a British Museumban. A példátlan érdeklődés övezte kiállítás 2027. július 11-ig tart nyitva.

A francia elnök a kiállítás alkalmából érkezett Londonba, de látogatásának hivatalos részeként csütörtökön kétoldalú csúcstalálkozón fogadja őt a brit kormányfő.

London, 2026. szeptember 02.
III. Károly brit király (j) és Emmanuel Macron francia elnök megtekinti a londoni British Museumban kiállított bayeux-i kárpitot 2026. szeptember 2-án. Az Anglia 1066-os normann hódításához vezetõ eseményeket ábrázoló, közel 70 méter hosszú mûalkotást Franciaország elsõ alkalommal adta kölcsön az Egyesült Királyságnak. A kiállítást a nagyközönség szeptember 10-tõl láthatja.
MTI/AP/AFP pool/Adrian Dennis
London, 2026. szeptember 02. III. Károly brit király (j) és Emmanuel Macron francia elnök megtekinti a londoni British Museumban kiállított bayeux-i kárpitot 2026. szeptember 2-án. Az Anglia 1066-os normann hódításához vezetõ eseményeket ábrázoló, közel 70 méter hosszú mûalkotást Franciaország elsõ alkalommal adta kölcsön az Egyesült Királyságnak. A kiállítást a nagyközönség szeptember 10-tõl láthatja. MTI/AP/AFP pool/Adrian Dennis

A Downing Street előzetes beszámolója szerint Macron és Burnham megbeszélésének fő napirendi pontjai között szerepel a Franciaországból Angliába tartó, embercsempész csoportok által szervezett tömeges illegális bevándorlási hullám megfékezése.

A két ország közötti szorosabb együttműködésnek már látszanak az eredményei: Shabana Mahmood brit belügyminiszter a csütörtöki csúcstalálkozó előtti nyilatkozatában kiemelte, hogy a munkáspárti kormány két évvel ezelőtti hivatalba lépése óta több mint 48 ezer átkelési kísérletet sikerült meghiúsítani a La Manche-csatornán.

A brit belügyi tárca adatai szerint ugyanebben az időszakban 1100 csónakot és csónakmotort is lefoglaltak a szervezett embercsempész csoportoktól.

Andy Burnham és Emmanuel Macron csütörtöki londoni csúcstalálkozójának másik fő témája az Európai Unió és Nagy-Britannia viszonyrendszerének szorosabbra vonása.

A kormányzó brit Munkáspárton belül mind erőteljesebb vita bontakozik ki arról, hogy Nagy-Britannia visszalépjen-e az EU-ba, ahonnan 2020-ban távozott.

Keir Starmer előző és Andy Burnham jelenlegi miniszterelnök ezt eddigi nyilatkozataiban egyaránt kizárta, de Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere nemrégiben kijelentette, hogy a Labour következő választási programjának tartalmaznia kell Nagy-Britannia újbóli csatlakozását az Európai Unióhoz.

Wes Streeting védelmi miniszter néhány hete egy politikai rendezvényen "katasztrofális hibának" nevezte a kilépést az EU-ból, és kijelentette, hogy Nagy-Britanniának "egy napon" vissza kell térnie az Európai Unióba.

A brit szállítmányozó cégek legnagyobb ágazati érdekképviselete, a Logistics UK a francia elnök látogatása elé időzített átfogó elemzésében kimutatta, hogy a brit exportcégek kivitelének összesített éves átlagos értéke jelenleg 11,7 milliárd fonttal (ötezer milliárd forinttal) alacsonyabb annál a szintnél, amelyet teljes jogú brit EU-tagság esetén elérhetnének.

Egy másik EU-párti brit szerveződés, a European Movement UK friss felmérése szerint a brit cégek 72,8 százalékának üzletmenetére negatív hatást gyakorolt Nagy-Britannia kilépése az EU-ból, és a vizsgálatába bevont vállalatok 98,2 százaléka azt pártolná, ha Nagy-Britannia ismét az EU egységes belső piacának tagja lenne.

Címlapról ajánljuk
Az amerikaiak többsége nem akarja, hogy újra megkíséreljék kivégezni Christa Pike-ot

Az amerikaiak többsége nem akarja, hogy újra megkíséreljék kivégezni Christa Pike-ot

Az elmúlt hetekben nagy visszhangot váltott ki a tizenéves korában elkövetett brutális gyilkosság miatt halálra ítélt Christa Pike kudarcot vallott kivégzése. Ez adott apropót a Reuters és Ipsos új felmérésének, amelyben a halálbüntetés megítélésére is rákérdeztek. Egy orvosprofesszor és etikai szakértő pedig azután alakította ki álláspontját, hogy szerinte az állam a sikertelen kivégzéssel már olyan szenvedést okozott az elítéltnek, amely felveti a kegyetlen és szokatlan büntetés alkotmányos tilalmának megsértését.
Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Kocsis Zoltán emlékkoncert november 6-án (x)

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 6-án Johannes Brahms két megrendítő művével emlékezik egykori főzeneigazgatójára, a tíz éve elhunyt Kocsis Zoltánra a Müpában. A Vashegyi György vezényletével megvalósuló, megbékélést és reményt sugárzó hangversenyen Pasztircsák Polina és Julian Orlishausen énekli a szólókat.
inforadio
ARÉNA
2026.10.21. szerda, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója
Komoly átrendezés jön a költségvetésben - Ezekre az intézkedésekre figyelnek a legtöbben

Komoly átrendezés jön a költségvetésben - Ezekre az intézkedésekre figyelnek a legtöbben

Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben mutatta be a 2027-es költségvetést, amely 4,9 százalékos hiánycéllal számol, és jelentős átrendezést hajt végre mintegy 2100 milliárd forintnyi hiánynövelő és 3000 milliárd forintnyi hiánycsökkentő lépéssel. A legfontosabb bejelentések köztött volt, hogy a minimálbér szja-ja 15-ről 9 százalékra csökken, a havi 680 ezer forint alatt keresők adója pedig mérséklődik. A családi pótlék megduplázódik, az Otthon Start helyére a Wekerle Plusz lép, az árrésstop megszűnik, és 3,75 százalékos reklámadó érkezik, amelyet a nagy tech-cégek is fizetnek majd. A keddi sajtótájékoztatón Kármán András pénzügyminiszterrel közösen további részletek is kiderültek, többek között az, hogy a minisztériumok és állami cégek működési kiadásait legalább 10 százalékkal fogják vissza. A Google Trends adatai szerint a költségvetés bejelentését követően egyből a legfelkapottabb téma lett, az internetezőket pedig leginkább az szja-változások érdekelték.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×