Az ellenzéki pártok – az AfD kivételével – rasszizmussal vádolták a menekültpolitika szigorítása mellett kiálló kereszténydemokrata kancellárt. Merz hiába hangoztatta, hogy az általa vezetett kormány a korábbi hiányosságokat igyekszik pótolni, szerinte a probléma továbbra is fennáll, és hatással van a „városképre” (Stadtbild).

A kancellár mellett kiállt több CDU-s, illetve CSU-s politikus is. A támogatók között volt Michael Kretschmer, Szászország kereszténydemokrata miniszterelnöke, aki elismerte, hogy több tartományban „nyugodt az együttlét”, azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a menekültáradat 2015-ös kezdete óta „sok minden megváltozott” – utalt az elmúlt években menekültek által elkövetett erőszakos cselekményekre.

Az önálló tartománynak számító Berlin polgármestere, a kereszténydemokrata Kai Wegner viszont azt hangsúlyozta, hogy Berlin egy sokszínű, nemzetközi és kozmopolita város, ami mindig is tükröződni fog a városképben. A polgármester óva intett a bűnözéssel és az elkövetői csoportokkal kapcsolatos általánosító kijelentésektől.

Merz ugyanakkor az ellenzéknek azt üzente, hogy semmifajta bocsánatkérésre nem hajlandó.

„Kérdezd meg a gyermekeidet, kérdezd meg a lányaidat, kérdezd meg a barátaidat és ismerőseidet, és mindenki megerősíti, hogy ez probléma – legkésőbb sötétedéskor. A közterületek biztonságáról van szó”

– hangsúlyozta a CDU elnöke.

„Nincs mit visszavonnom. Éppen ellenkezőleg, még egyszer hangsúlyozom. Valamit változtatnunk kell rajta, és a szövetségi belügyminiszter éppen változtat ezen a helyzeten” – mondta.

A „lányok”, illetve a nők minderre kedd este reagáltak. „Mi vagyunk a lányok” mottóval a CDU berlini székháza előtt rendeztek több ezres feminista tüntetést. A rendőrség szerint mintegy 2000, túlnyomó többségében nő vett részt tiltakozó megmozduláson, a szervezők ugyanakkor azt állították, hogy 7000-en voltak. A tüntetésen felszólalt több ellenzéki politikus is.

„A rasszizmus jelenti a problémát a városképben”, „Lányok egy színes városképért”, „Mi vagyunk a városkép” – skandálták a résztvevők.

A beszámolók szerint a sokszínűség melletti, a rasszizmus elleni tüntetések vasárnap este kezdődtek a Brandenburgi kapunál, és azóta tartanak. A német rendőrszakszervezet (GdP) ugyanakkor kiállt a kancellár mellett.

Ezzel egyidőben viszont nyilvánosságra került a szövetségi bűnügyi rendőrség (BKA) egy korábbi tanulmánya, amely a németországi biztonsági helyzettel, illetve az ezzel kapcsolatos érzésekkel foglalkozott. A tanulmány 2020-ban készült, de elemzők szerint a mai helyzetre vonatkozóan is támpontokat ad.

A felmérés akkor azt mutatta ki, hogy a németek biztonságérzete összességében „magas szinten van”. Éjszaka ugyanakkor az emberek alig háromnegyede érzi magát biztonságban saját lakónegyedében, amikor egyedül utazik.

A nők nagyobb kockázatot említettek. A férfiakhoz viszonyítva nagyobb valószínűséggel becsülték úgy, hogy bűncselekmény áldozatává válhatnak, különös tekintettel a szexuális bűncselekményekre.

A nők több mint fele jelentette ki, hogy nem száll fel éjszaka buszokra és vonatokra. Kerülnek bizonyos helyeket, mindenekelőtt a parkokat.

Ez az aggodalom ugyanakkor különösen nagy volt a migrációs háttérrel rendelkezők körében. A BKA tanulmányának szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a lengyel és török migrációs háttérrel rendelkezők szinte minden területen nagyobbnak tartották annak kockázatát, hogy bűncselekmény áldozatává válnak, mint a migrációs háttérrel nem rendelkezők

A tanulmány adatai szerint a 35 és 45 év közötti felnőttek aggódtak leginkább amiatt, hogy a bűncselekmény áldozatává válhatnak.

A BKA bejelentette, hogy a történtek nyomán újabb tanulmányt készít.