Infostart.hu
eur:
393.44
usd:
344.62
bux:
121754.84
2026. március 14. szombat Matild
F-35 egy gyakorló B61-12-es atombombát dob.
Nyitókép: Wikipédia

Félelmetes atomfegyverekkel erősít a NATO Európában – jöhet az orosz válaszlépés

Megérkeztek Nagy-Britanniába minden idők legkorszerűbb amerikai atomfegyverei, amelyek új szintre emelik a nyugati katonai szövetség elrettentő erejét.

A B61-12 az Egyesült Államok legújabb atombombája, amelyben a változtatható hatóerő ötvöződik a páratlan pontossággal – írja az Army Recognition. A fegyvereket a brit királyi légierő, az RAF lakenheath-i bázisára szállították. Korábban már idetelepült egy amerikai vadászrepülő-század is, amely a radarok által nehezen észlelhető F-35A Lightning II-t repüli. A britek is rendelkeznek hasonló gépekkel, így közösen vethetik be az újfajta atombombákat.

Ezek már egy teljesen átalakult katonai stratégia jegyében készültek. Ennek az a lényege, hogy a korábbi mindent elsöprő atomcsapásokat sokkal kisebb romboló erejű, de rendkívül pontos támadások váltsák fel. A bombákhoz rendszeresítették a Boeing által kifejlesztett, GPS-alapú irányítókészletet. A korábbi egyszerű, szabadesésű bomba így változott precíziós csapásmérésre alkalmas fegyverré, ami a kioldást követően vezérelhető, apró szárnyaival pedig még siklani is tud a levegőben.

Utóbbi azért lehet fontos, mert a hordozó gép pilótája adott esetben a légvédelem hatótávolságán kívülről indíthatja a légicsapást. Ugyanakkor a rendkívüli pontosság feleslegessé teszi a nagy rombolóképességet. A B61-12 hatóereje egytől ötven kilotonnáig szabályozható, lehetővé téve, hogy csökkenjen a járulékos károkozás nagysága. (Az 1945. augusztus 6-án, a japán Hirosima városára ledobott első atombomba pusztítása nagyjából 12 kilotonnányi hagyományos robbanóanyagénak felelt meg.)

A skálázható rombolóerő rugalmasabbá teszi a fegyver bevethetőségét, míg a nagy találati pontosság garantálja a célpont elpusztítását. Mindezt egy olyan hordozó repülőgéppel párosítják, amely könnyűszerrel kijátszhatja az ellenséges légvédelmet, mivel a lokátorok számára szinte alig észrevehető.

Szakértők szerint mindez olyan fegyverrendszert jelent, ami rendkívüli elrettentő erővel rendelkezik.

A fegyverzetkorlátozás hívei azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezzel közelebb kerülhetünk egy atomháborúhoz, mivel elmosódnak a hagyományos és a nukleáris hadviselés határai. Annak is fennáll a veszélye, hogy a B61-12 európai megjelenése újabb fegyverkezési versenyt gerjeszt Oroszországgal. Ráadásul a kínaiak sem lehetnek biztosak abban, hogy az amerikaiak nem telepítenek ezekből a fegyverekből a határaik közvetlen közelébe. Márpedig ez Pekinget válaszlépésekre ösztönözheti.

B61-12-es atombombával felfegyverzett amerikai F-35 Lightning vadászgép egy hadgyakorlaton a Nellis légi-támaszponton. Kép: U.S. Department of War
B61-12-es atombombával felfegyverzett amerikai F-35 Lightning vadászgép egy hadgyakorlaton a Nellis légi-támaszponton. Kép: U.S. Department of War

A vita ellenére a katonai elemzők egyetértenek abban, hogy a B61-12-es és az F-35A összekapcsolásával a NATO komoly elrettentő erőre tett szert. Az Army Recognition főszerkesztője pedig azt hangsúlyozta: az új atombombák Nagy-Britanniába küldésével egyértelművé vált, hogy háború esetén az Egyesült Államok nem fordítana hátat európai szövetségeseinek.

Címlapról ajánljuk

Ők kaptak idén Kossuth- és Széchenyi-díjat

Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump nemzetközi koalíciót küld a Hormuzi-szorosra - Híreink az iráni háborúról szombaton

Az iráni olajtermelés szívét támadta az Egyesült Államok, Trump nemzetközi koalíciót küld a Hormuzi-szorosra - Híreink az iráni háborúról szombaton

Pontosan két héttel ezelőtt indult az iráni háború, legújabban Donald Trump a Közel-Kelet történetének egyik legdurvább bombázásról számolt be, az iráni olajtermelés központjának számító Kharg szigetet támadta az amerikai hadsereg. Az ezidáig érintetlen sziget kezeli az iráni olajexport 90 százalékát, bár Trump szerint az olajinfrastruktúrát nem lőtték, csak a katonai létesítményeket. Pénteken Trump arról is beszélt, hogy szerinte Oroszország Iránt segíti. Közben a hírek szerint az Egyesült Államok további 5000 katonát és több hadihajót tervez a térségbe küldeni. Délután Donald Trump elnök bejelentette: nemzetközi koalíció alakul a Hormuzi-szoros biztosítására, melyben remélhetőleg Kína is részt vesz majd. A közel-keleti háborúról szóló szombati cikkeineket ebben a hírfolyamban gyűjtjük össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×