Infostart.hu
eur:
378.64
usd:
321.98
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Anton Petrus

Pánik Németországban: drónelhárító központot akar létrehozni a belügyminiszter

Nem először állt elő rendkívüli javaslattal Alexander Dobrindt. A kormányban a kisebbik konzervatív pártot, a CSU-t képviselő belügyminiszter az elmúlt napok feltételezett orosz drónbehatolásai, valamint a civil drónok megszaporodása nyomán indítványozta, hogy a hadsereg szerepvállalásával drónelhárító központot hozzanak létre.

A német belügyminiszter az indítvánnyal azt követően állt elő, hogy több NATO-tagállam légterében és az elmúlt hét végén Schleswig-Holstein tartományban is drónrajokat észleltek. Ebből kiindulva hangsúlyozta egy olyan országos központ felállítását, amelyben a német biztonsági szervek, köztük a hadsereg is, törvényes felhatalmazást kapnak az illegális behatolók elleni fellépésre, így a drónok lelövésére is.

A belügyminisztérium által nyilvánosságra hozott sajtónyilatkozatában a konzervatív politikus az ország fenyegetettségének megnövekedésére figyelmeztetett, amelynek szerves része a kémtevékenység is. Alexander Dobrindt szerint az általa javasolt törvény keretében a Bundeswehr számára lehetővé kell tenni, hogy fegyveres erőt alkalmazzon, ha a drónok akut veszélyt jelentenek az emberekre vagy a kritikus infrastruktúrára. Az elképzelései szerint válsághelyzetekben a védelmi minisztérium lenne felelős az ilyen döntésekért. [A drónok észlelése eddig a tartományok rendőri hatóságának feladatkörébe tartozott.]

A miniszter bejelentette, hogy a történtek nyomán létre kell hozni Németország nemzeti drónkompetencia-központját, amelyben az illetékes tartományi szervek is közreműködnek. Ennek érdekében "világos jogi keretre", mindenekelőtt a szövetségi rendőrségi törvény reformjára, valamint a légi közlekedési törvény módosítására van szükség.

A kormánykoalíciónak jogi, technikai és pénzügyi alapokat kell biztosítania a hatékony drónvédelemhez

– jelentette ki a miniszter. „Olyan központra van szükség, amely egyesíti a szövetségi rendőrség, a szövetségi bűnügyi hivatal, valamint a tartományok rendőri hatóságainak kompetenciáit” – fogalmazott. A központban szerepet szánt ugyanakkor a szövetségi hadseregnek, a Bundeswehrnek is, hangsúlyozva, hogy a drónvédelem alapja a felderítés, az elfogás mellett a behatoló lelövése is.

A javaslattal kapcsolatban óvatosan nyilatkozott Johann Wadephul külügyminiszter. A miniszter – aki a nap folyamán Boris Pistorius védelmi miniszterrel együtt képviseli Németországot a három weimari ország, azaz Lengyelország, Franciaország és Németország varsói konzultációján – a Bundeswehr szerepvállalásával kapcsolatban nem foglalt állást. Belügyminiszter kollégája most megfelelő jogalkotási eljárást készít elő a biztonságért felelős szervek, köztük különösen a rendőri hatóságok beavatkozási lehetőségeinek jogi szabályozására. A külügyminisztérium részt vesz az előkészítésben – jelentette ki.

A rendőrszakszervezet (GdP) ugyanakkor elutasította Dobrindt terveit. A szakszervezet vezetője, Jochen Kopelke szerint „rendőrminiszterként” Dobrindtnak mindenekelőtt a rendőrséget kell megfelelően felszerelnie, és nem a Bundeswehrben kellene reménykednie.

A hadsereg bevetése nehéz, miközben a rendőrség mindig rendelkezésre áll

– hangoztatta a szakszervezet vezetője. Utalt arra, hogy a spontán fenyegetésekről van szó, amihez „túl hosszú” a Bundeswehr reakcióideje.

A védelmi tárca vezetője, Boris Pistorius egyelőre nem foglalt állást az indítvánnyal kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×