Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
336.96
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nyitókép: Unsplash

Első világháborús tengeralattjáró roncsát készülnek kiemelni a Watt-tengerből

Az 1911-ben készült tengeralattjárót eredetileg át kellett volna adni a győzteseknek, ám végül soha nem érkezett meg Nagy-Britanniába.

Úszódaruval készülnek kiemelni egy első világháborús német tengeralattjárót Scharhörn szigete mellett a Watt-tengerből – közölte csütörtökön Dominik Schröder, a hajózásért és víziutakért felelős német főigazgatóság szóvivője.

„A roncs nagyjából 20 méteres mélységben van” – mondta Dominik Schröder, aki szerint a Német Császári Haditengerészet U16 jelű tengeralattjárójáról van szó, amely 1919-ben süllyedt el a Hamburg tartományhoz tartozó szigettől északra.

Az elkövetkezendő napokban az úszódaru kiemeli a mintegy 57 méter hosszú roncsot a tengerfenékről és Cuxhaven kikötőjébe viszi azt.

Dominik Schröder szerint a kiemelést megelőzően különleges felszereléssel meg kell tisztítani a roncs környékét, hogy acélhuzalokat húzhassanak át a tengeralattjáró alatt, amelyek segítségével a felszínre hozhatják majd.

A roncsot néhány hete találták meg a német Szövetségi Hajózási és Hidrográfiai Hivatal (BSH) szakemberei egy rutinellenőrzés során. A hatóság rendszeresen végez felméréseket hajókkal esetleges tenger alatti akadályok után kutatva.

Dominik Schröder szerint a tengeralattjáró törzse még épnek tűnik, a kiemelést követően pedig le fogják bontani, bár eredetileg egy múzeumnak ajándékozták volna. Az illetékes hangsúlyozta, ez az első alkalom, hogy ilyesmit emelnek ki a tenger fenekéről.

Az U16 1911-ben készült Kielben. Az első világháború után, 1919-ben át kellett volna adni a győztes hatalmaknak Nagy-Britanniában, de útközben elsüllyedt. Dominik Schröder hangsúlyozta, hogy a főigazgatóság szerint az U16-on valószínűleg nem haltak meg emberek, a legénység még időben elhagyta a fedélzetet. „Ugyanakkor még senki nem kukkantott be oda” – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×