Az általános hadkötelezettséget takarékossági okokra hivatkozva 2011-ben függesztette fel az akkori Merkel-kormány védelmi minisztere, Karl-Theodor zu Guttenberg. A német hadsereg, a Bundeswehr azóta önkéntesekből, illetve tartalékosokból áll, friss adatok szerint mintegy 180 ezer főből. Azóta azonban gyökeresen megváltozott a nemzetközi biztonsági helyzet, különös tekintettel a több mint három éve tartó ukrajnai orosz háborúra. A biztonság, az önvédelem erősítése Németország számára is kulcsfontosságúvá vált, amit a NATO-ban vállalt megnövekedett kötelezettségek is alátámasztanak.

A hadkötelezettség fő szószólója az elmúlt években a konzervatív CDU/CSU volt, a koalíciós partner szociáldemokrata SPD azonban mostanáig ellenezte ezt, az elmúlt hetekben azonban felettébb óvatosan, de valamelyest változtatott álláspontján. Elemzők szerint ennek oka nem csupán a feszült biztonsági helyzet, hanem az a tény is, hogy a védelmi tárca vezetője a szociáldemokrata Boris Pistorius védelmi miniszter, akinek felelőssége ezen a téren különösen nagy.

A miniszter ez elmúlt hetekben már többször elismerte, hogy a 180 ezer katona kevés, és legalább 60 ezerrel többre lenne szükség. A létszámnövelés megoldásáról azonban nem volt konszenzus a konzervatívok és a szociáldemokraták között. Az SPD legutóbb odáig elment, hogy az úgynevezett svéd modellre hivatkozva a kötelező és az önkéntes szolgálat ötvözetét támogatná, ami ugyanakkor mégis csak az önkéntességre helyezné a hangsúlyt.

Ilyen előzmények után állt elő Boris Pistorius legújabb törvénytervezetével, amely konkretizálta a hadkötelezettség kritériumait is. Az ismertetett részletek szerint a miniszter az önkéntes szolgálatból indult ugyan ki, de vázolta, hogy milyen esetben lenne szükség a hadkötelezettség bevezetésére. Tervezetében úgy fogalmazott, hogy a kötelező katonai szolgálat bevezetésére akkor kerülhet sor, ha a Bundeswehr létszámának növelése sürgősen szükségessé válik, és mindez önkéntes alapon már nem biztosítható. Pistorius szerint ilyen esetekben – így az ország megnövekedett fenyegetettsége esetén – a kormánynak és a Bundestagnak kötelező szolgálatot kell elrendelnie.

Ennek ellenére a Der Spiegel szerint a miniszter hátrafelé is tett egy lépést. Pártja frakcióülésén ugyanis azt hangoztatta, hogy elsősorban az önkéntes szolgálatot kell még vonzóbbá tenni, ezáltal elkerülhető lenne a hadkötelezettség elrendelése – tette hozzá.

A miniszter tervezete szerint először kérdőívet küldenének minden 18 és 25 év közötti fiatal férfinak és nőnek. A nők számára a kitöltése önkéntes, a férfiaknak kötelező, sőt egy készenléti nyilatkozatot is alá kell írnia. A Pistorius-terv szerint az alapszolgálatot magasabb fizetéssel vonzóbb kell tenni: az első hat hónapban havi 2000 eurót meghaladó fizetés lenne.

A törvénytervezet állítólag augusztus végén kerül a kormány elé. Korábbi értesülések szerint a cél az, hogy parlamenti jóváhagyás esetén, az átmenet 2026-ban megkezdődhessen.

Elemzők szerint Pistoriusnak a tervezetével elsősorban saját pártja szembenállásával kell megküzdenie.