Infostart.hu
eur:
360.45
usd:
309.16
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
Az új dán uniós elnökség logója az Európai Tanács brüsszeli székházának aulájában 2025. július 1-jén, amikor Dánia átvette Lengyelországtól az Európai Unió Tanácsának hat hónapra szóló soros elnöki tisztét. Az Erős Európa a változó világban mottó alatt kezdődő dán EU-elnökség programjában a biztonság javítása, a versenyképesség erősítése, a zöld átmenet és az illegális migráció kezelése szerepel legfőbb célként, valamint az Ukrajna katonai és gazdasági támogatása melletti kiállás is.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Kalas Vivien: Dánia soros elnökként megkezdené a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával

Átvette Lengyelországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Dánia, és a védelempolitikai területén az elődje programját folytatná, a migrációban viszont felkarolná a visszatérési központok ügyét – mondta az InfoRádióban Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense.

Átvette kedden Lengyelországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Dánia, a december végéit tartó, hat hónapos dán EU-elnökség a biztonság javítására, a versenyképesség erősítésére, a zöld átmenetre és az illegális migráció kezelésére összpontosít majd, valamint kiáll Ukrajna katonai és gazdasági támogatása mellett. Dánia nyolcadik alkalommal vette át az Európai Unió Tanácsának elnökségét július 1-jén, a 2012-es előző elnökség után.

Kalas Vivien az InfoRádióban felidézte, hogy a most leköszönő lengyel elnökség fő célja az volt, hogy biztonságosabbá tegye Európát. Ennek részeként érte el a legnagyobb eredményt az úgy nevezett SAFE eszköz létrehozásával érte el, ez egy 150 milliárd eurós hitelkeret, amelyet elsősorban az uniós tagországok hívhatnak le a saját védelmi iparuk, illetve hadseregük fejlesztése és megerősítése érdekében, ugyanakkor kiterjesztették harmadik országokra is, így például Ukrajnára is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense a lengyel célok között említette Ukrajna támogatását, amelynek részeként nemcsak ezt a forrást hívhatja le, hanem megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat is, erről a legutóbbi unós csúcson 26 tagország elvi állást foglalást tett, csupán Magyarország nem támogatta a kezdeményezést.

A migráció területén is fontos precedenst teremtett a lengyel soros elnökség, amikor lehetővé tette a menedékjog iránti kérelmek benyújtásának ideiglenes felfüggesztését. Mint a szakértő kifejtettem, ezt saját példájuk miatt kezdeményezték a lengyelek, mert a fehérorosz határon nagyon sok bevándorló érkezett Lengyelországba. Az új megoldást akkor lehet alkalmazni, ha kifejezetten politikai célok miatt akar egy ország a bevándorlók révén nyomást gyakorolni egy másik országra. „Ezt a lépést az Európai Bizottság jóváhagyta, úgyhogy ez precedenst teremtett, és alapot szolgálhat más országoknak is, ha ilyen nagy nyomással szembesülnek a külső határaikon, akkor ezzel az eszközzel is lehet védekezni” – mondta Kalas Vivien.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a legutóbbi Európai Tanács-ülésen a 27 tagország jóváhagyta a bizottságnak azt a javaslatát, amely a visszaküldések felgyorsítását, illetve a hatékonyság növelését tenné lehetővé. A migráció áll a középpontjában a július elsejétől hatályos dán uniós elnökségnek is, és a külső határok védelme mellett éppen a visszaküldéseket gyorsítaná fel, valamint az úgynevezett visszatérési központok létrehozását támogatná. Az elképzelések szerint az uniós tagállamok területéről megállapodások alapján harmadik országokban lehetne olyan központokat létrehozni, ahová azokat lehetne visszaküldeni, akik jogszerűtlenül tartózkodnak az unió területén, mert már elbírálták a kérelmüket és azt állapították meg a hatóságok, hogy nem jogosultak a menedékre. „Ez az, amit Dánia szeretne véglegesíteni” – tette hozzá.

A dán elnökség két prioritást határozott meg az elnöksége idejére: a biztonságos, valamint versenyképes és zöld Európát. Kalas Vivien elmondta, a védelmi kiadások növelése terén a lengyel elnökség munkáját kívánja folytatni, míg Ukrajnával elkezdené a csatlakozási tárgyalásokat. „Magyarország számára is fontos lehet a következő hétéves költségvetési keretről és a kohéziós politika jövőjéről szóló viták elkezdése, lezárni viszont biztosan nem tudja a hat hónap alatt” – mondta a szakértő.

Arról is beszélt ennek kapcsán, hogy a soros elnökségnek nehéz kézzelfogható eredményt elérnie, mert az uniós jogalkotás lassúsága miatt erre fél év kevés, inkább arra van lehetőség, hogy a korábban megkezdett valamelyik témát sikerül lezárni.

„Mégis van jelentősége ennek az intézménynek, mégpedig az, hogy mert a soros elnöknek az unió érdekeit, értékeit kell ugyan képviselnie és szem előtt tartania, viszont minden soros elnöknek vannak saját nemzeti prioritásai, és ezt minden soros elnök igyekszik belecsempészni az elnökségi programjába” – mondta Kalas Vivien, és példaként Magyarország esetében a demográfia kérdését említette, amely nem volt fontos ügye az EU-nak, mégis sikerült azt elérni, hogy közösségi szinten is kicsit jobban foglalkoznak ezzel a kérdéssel és egyfajta együttműködés is elindult.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×