Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Az új dán uniós elnökség logója az Európai Tanács brüsszeli székházának aulájában 2025. július 1-jén, amikor Dánia átvette Lengyelországtól az Európai Unió Tanácsának hat hónapra szóló soros elnöki tisztét. Az Erős Európa a változó világban mottó alatt kezdődő dán EU-elnökség programjában a biztonság javítása, a versenyképesség erősítése, a zöld átmenet és az illegális migráció kezelése szerepel legfőbb célként, valamint az Ukrajna katonai és gazdasági támogatása melletti kiállás is.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Kalas Vivien: Dánia soros elnökként megkezdené a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával

Átvette Lengyelországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Dánia, és a védelempolitikai területén az elődje programját folytatná, a migrációban viszont felkarolná a visszatérési központok ügyét – mondta az InfoRádióban Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense.

Átvette kedden Lengyelországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Dánia, a december végéit tartó, hat hónapos dán EU-elnökség a biztonság javítására, a versenyképesség erősítésére, a zöld átmenetre és az illegális migráció kezelésére összpontosít majd, valamint kiáll Ukrajna katonai és gazdasági támogatása mellett. Dánia nyolcadik alkalommal vette át az Európai Unió Tanácsának elnökségét július 1-jén, a 2012-es előző elnökség után.

Kalas Vivien az InfoRádióban felidézte, hogy a most leköszönő lengyel elnökség fő célja az volt, hogy biztonságosabbá tegye Európát. Ennek részeként érte el a legnagyobb eredményt az úgy nevezett SAFE eszköz létrehozásával érte el, ez egy 150 milliárd eurós hitelkeret, amelyet elsősorban az uniós tagországok hívhatnak le a saját védelmi iparuk, illetve hadseregük fejlesztése és megerősítése érdekében, ugyanakkor kiterjesztették harmadik országokra is, így például Ukrajnára is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense a lengyel célok között említette Ukrajna támogatását, amelynek részeként nemcsak ezt a forrást hívhatja le, hanem megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat is, erről a legutóbbi unós csúcson 26 tagország elvi állást foglalást tett, csupán Magyarország nem támogatta a kezdeményezést.

A migráció területén is fontos precedenst teremtett a lengyel soros elnökség, amikor lehetővé tette a menedékjog iránti kérelmek benyújtásának ideiglenes felfüggesztését. Mint a szakértő kifejtettem, ezt saját példájuk miatt kezdeményezték a lengyelek, mert a fehérorosz határon nagyon sok bevándorló érkezett Lengyelországba. Az új megoldást akkor lehet alkalmazni, ha kifejezetten politikai célok miatt akar egy ország a bevándorlók révén nyomást gyakorolni egy másik országra. „Ezt a lépést az Európai Bizottság jóváhagyta, úgyhogy ez precedenst teremtett, és alapot szolgálhat más országoknak is, ha ilyen nagy nyomással szembesülnek a külső határaikon, akkor ezzel az eszközzel is lehet védekezni” – mondta Kalas Vivien.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a legutóbbi Európai Tanács-ülésen a 27 tagország jóváhagyta a bizottságnak azt a javaslatát, amely a visszaküldések felgyorsítását, illetve a hatékonyság növelését tenné lehetővé. A migráció áll a középpontjában a július elsejétől hatályos dán uniós elnökségnek is, és a külső határok védelme mellett éppen a visszaküldéseket gyorsítaná fel, valamint az úgynevezett visszatérési központok létrehozását támogatná. Az elképzelések szerint az uniós tagállamok területéről megállapodások alapján harmadik országokban lehetne olyan központokat létrehozni, ahová azokat lehetne visszaküldeni, akik jogszerűtlenül tartózkodnak az unió területén, mert már elbírálták a kérelmüket és azt állapították meg a hatóságok, hogy nem jogosultak a menedékre. „Ez az, amit Dánia szeretne véglegesíteni” – tette hozzá.

A dán elnökség két prioritást határozott meg az elnöksége idejére: a biztonságos, valamint versenyképes és zöld Európát. Kalas Vivien elmondta, a védelmi kiadások növelése terén a lengyel elnökség munkáját kívánja folytatni, míg Ukrajnával elkezdené a csatlakozási tárgyalásokat. „Magyarország számára is fontos lehet a következő hétéves költségvetési keretről és a kohéziós politika jövőjéről szóló viták elkezdése, lezárni viszont biztosan nem tudja a hat hónap alatt” – mondta a szakértő.

Arról is beszélt ennek kapcsán, hogy a soros elnökségnek nehéz kézzelfogható eredményt elérnie, mert az uniós jogalkotás lassúsága miatt erre fél év kevés, inkább arra van lehetőség, hogy a korábban megkezdett valamelyik témát sikerül lezárni.

„Mégis van jelentősége ennek az intézménynek, mégpedig az, hogy mert a soros elnöknek az unió érdekeit, értékeit kell ugyan képviselnie és szem előtt tartania, viszont minden soros elnöknek vannak saját nemzeti prioritásai, és ezt minden soros elnök igyekszik belecsempészni az elnökségi programjába” – mondta Kalas Vivien, és példaként Magyarország esetében a demográfia kérdését említette, amely nem volt fontos ügye az EU-nak, mégis sikerült azt elérni, hogy közösségi szinten is kicsit jobban foglalkoznak ezzel a kérdéssel és egyfajta együttműködés is elindult.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Veszélyben a hazai méhek – program indul a rózsaszín akác felszaporítására

Veszélyben a hazai méhek – program indul a rózsaszín akác felszaporítására

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület génmegőrzési és kísérleti ültetvényeket hoz létre az ország több pontján, hogy a jövőben a rózsaszín akác minél nagyob mennyiségben kereskedelmi forgalomba kerülhessen, illetve méhészek, kertészek is használni tudják. Lászka István Attila erdőmérnök az InfoRádióban elmondta: a közönséges akáchoz képest a rózsaszín akácnak jóval magasabb a nektártartalma, később virágzik, így kevésbé veszélyeztetik a tavaszi fagyok, és nem utolsósorban kiváló méhlegelőnek is minősül.

Vesztünkbe rohanunk, egy bolygókapitány menthetné meg a Földet

Felgyorsult a globális felmelegedés üteme. A Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti. Egy nemrégen kiadott jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem egy eddig alulértékelt tényező is, a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése. Ezekről a folyamatokról Rozgonyi Ádám kérdezte Szabó Pétert, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatóját.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Brutális orosz dróneső zúdult  Zaporizzsjára, új válaszcsapást jelentett be Zelenszkij – Háborús híreink vasárnap

Brutális orosz dróneső zúdult Zaporizzsjára, új válaszcsapást jelentett be Zelenszkij – Háborús híreink vasárnap

Zajlanak a háromoldalú tárgyalások az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna között, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban aggodalmait fejezte ki annak kapcsán, hogy szerinte titokban, Kijev kihagyásával születhet megállapodás a háború ügyében. Ukrajna Neptun rakétákkal támadta az orosz infrastruktúrát, miközben Oroszország az éjszaka folyamán csaknem 300 drónt lőtt ki Zaporizzsja területére. Oroszország bejelentette: elfogták a férfit, akit a Vlagyimir Alekszejev tábornok elleni merénylettel gyanúsítanak. Zelenszkij újabb szankciókról tett bejelentést, melyekkel az orosz fegyvergyártásra és annak finanszírozására mérne csapást az ukrán állam, sőt, a szankciókat az Európai Unió is átveheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×