Nagy István az EU-tagállamok agrárminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet, hogy a haszonállatokat érintő számos vírus jelent meg Magyarországon és az EU más tagállamaiban, amelyek jelentős károkat okoznak az mezőgazdaságnak és az állattenyésztésnek. Mint mondta a magyar javaslat célja, hogy szemléletváltást indítson el az uniós szintű állategészségügyi gyakorlatban: a kezdeményezés részeként - amelyet 24 tagállam határozottan támogatott - Magyarország arra szólított fel, hogy az EU tudományos alapossággal vizsgálja meg a vakcinázás lehetőségét, és dolgozzon ki egységes védekezési stratégiát a súlyos gazdasági veszteségeket okozó betegségek ellen. Véleménye szerint a védőoltási program bevezetése hozzájárulhatna a jelenlegi fertőzéshullám megfékezéséhez, valamint hosszú távon elősegítené az állatállomány vakcina-mentességének visszaállítását.

Nagy István a tanácskozáson felhívta a figyelmet arra hogy az elmúlt időszak fagykárai súlyosan érintették a magyar gyümölcstermesztést: több mint 17 ezer hektárnyi ültetvényről érkezett bejelentés jelentős károkról, ami komoly egzisztenciális veszélybe sodorja az érintett termelőket. A helyzet kezelése érdekében

Magyarország az Európai Unió tartalékalapjának megnyitását kérte, hogy ebből a forrásból célzott támogatást és ellentételezést nyújthasson a károsult gazdálkodóknak.

Az agrárminiszter elmondta továbbá, hogy a hétfői tanácskozáson kiemelten fontos napirendi pontként szerepelt közös agrárpolitika (KAP) egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomag, amelyben számos magyar indítvány is helyet kapott.

A javaslatcsomag többek között az zöldítésre vonatkozó szabályok módosítását, a kisgazdaságok adminisztratív terheinek csökkentését, valamint a kockázat- és válságkezelési eszközök szélesebb körű alkalmazását célozza - amelyek a miniszter szerint - hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mezőgazdasági termelők könnyebben jussanak a támogatási forrásaikhoz.

Kiemelte azonban, hogy Magyarország határozottan tiltakozik az ellen, hogy a KAP jövőjét érintő kérdéseket az Általános Ügyek Tanácsa döntse el a tagállamok mezőgazdasági miniszterei helyett, mivel a politikai felelősség az agrártárcáké, ezért a döntéshozatal jogát is meg kell tartaniuk. Mint mondta a döntéshozatal áthelyezése veszélyes precedenst teremtene, amely hosszú távon alááshatja a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szerepét, és ezáltal az európai agrárium érdekképviseletét is.

Ismét napirendre került az unió mezőgazdaságának és élelmiszerellátásának jövője, különös tekintettel a 2027 utáni közös agrárpolitika (KAP) alakulására. Nagy István szerint ebben a kérdésben egyértelmű alapot jelent az a tanácsi következtetés, amelyet a magyar EU-elnökség idején mind a 27 agrárminiszter egyhangúan elfogadott: a közös agrárpolitikának a jövőben is különálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amelynek két pilléren kell nyugodnia: az egyik a területalapú támogatások rendszeres kifizetése, a másik pedig a beruházási és vidékfejlesztési támogatások elérhetősége minden gazdálkodó számára.

Az agrárminiszter arra is figyelmeztetett, hogy

június elején az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi egyezmény meghosszabbítása esetén olyan különmegállapodást kell kötniük a határmenti országoknak, köztük Magyarországnak, amely megvédi a gazdák érdekei.

Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet a még nem hatályos EU-Mercosur egyezményre: mint mondta e megállapodások - különösen a határmenti országok esetében - kumulált negatív hatásokat válthatnak ki.

"Mindenképpen ragaszkodni kell ahhoz, hogy az Európai Unió területére csak olyan termék kerülhessen, amelyet ugyanazon szabályok mentén állítanak elő, és kerül forgalomban, mint az EU-ban" - húzta alá az agrárminiszter.