Az újdonsült kancellár és belügyminisztere, Alexander Dobrindt az első intézkedések között léptette életbe a menekültek országhatáron történő ki-, illetve visszatoloncolását. Friedrich Merz azonban már a keddi, meglehetősen göröngyös beiktatását követő napon Varsóban szembesült azzal, hogy migrációs politikája a szomszédokkal való jó kapcsolatokat, illetve együttműködést kockáztatja. A vendéglátó Donald Tusk miniszterelnök nem éppen ünnepélyes fogadtatásban részesítette. A kancellárt ugyanis arról tájékoztatta, hogy

a migránsok határon történő visszatoloncolását Varsó a leghatározottabban elutasítja.

Ráadásul ugyanezen a napon a szomszédos Ausztria, valamint Svájc, továbbá Luxemburg is ugyanezt üzente, hangsúlyozva, hogy csakis „összeurópai”, azaz az EU által elfogadott megállapodásról lehet szó.

Mindenek nyomán a német kormány – legalábbis a legfrissebb információk szerint – részleges visszavonulót fújt. Elemzők erre következtetnek abból az interjúból, amelyet a német kancellár legfőbb bizalmasának tartott kancelláriaminiszter, a kereszténydemokrata Thorsten Frei a Die Zeitnek adott. A miniszter mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kormány szándéka szerint ideiglenes intézkedésről van szó, a kormány nem akarja „tartósan bevezetni” a megszigorított határellenőrzést.

A politikus szerint a kormány azért döntött az ideiglenes intézkedések mellett, mert nem sikerült hatékonyan megvédeni az EU külső határait.

„De tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehet állandó cél a belső határellenőrzés újbóli bevezetése Európában„ – fogalmazott Thosten Frei, elismerve, hogy ez ellentmond a Schengenről, a határok nélküli Európáról vallott elképzeléseknek.

Az interjúban azt állította, hogy Alexander Dobrindt belügyminiszter minderről előzetes tárgyalásokat folytatott a szomszédokkal, és előfeltételként említette, hogy a szigorító intézkedéseket a német kormány a szomszédos országokkal konzultálva hozza meg.

A belügyminiszter egyébként a kormány hivatalba lépésének másnapján bejelentette a szigorítás érvénybe lépését. Hangsúlyozta, hogy ennek érdekében a korábbiaknál jóval több rendőrt állomásoztatnak a határok mentén, és a menedékkérőket visszatoloncolják. A gyermekek és a terhes nők ugyanakkor kivételt jelentenek.

Sajtójelentések szerint felmerült az is, hogy erre hivatkozva az alkotmány 72. cikke értelmében a tartós határellenőrzés érdekében „nemzeti szükséghelyzetet” hirdessenek. Ezt azonban később az új kormány szóvivője cáfolta.

A Die Zeit szerint az Európai Bizottság kapcsolatba lépett a német hatóságokkal, hogy megszerezze a szükséges információkat az intézkedésekről, illetve a gyakorlati végrehajtásukról. Az újság szerint elvileg lehetséges a belső határellenőrzés végrehajtása, de csakis bizonyos feltételek mellett.

Mindenesetre az ezzel kapcsolatos konzultációk pénteken már a legmagasabb szinten folytatódhattak. Kancellárként ugyanis Brüsszelben kezdett tárgyalásokat az EU vezetőivel Friedrich Merz, aki a vizit legfőbb céljaként az európai együttműködés erősítését említette.