A szavazóhelyiségek 99 százalékában leadott és megszámolt szavazatok alapján a liberálisok 168 mandátumhoz jutnak a 343 fős parlamentben, alig elmaradva a többséghez szükséges 172 mandátumtól. Az ellenzéki konzervatívok 144 mandátumra számíthatnak a még nem végleges eredmények szerint. Pierre Poilievre, a konzervatívok vezetője elismerte a vereséget.

Poilievre a negyedik egymást követő konzervatív vezető, aki kikapott a 2015 óta hatalmon lévő liberálisoktól. Korábban Poilievre azt remélte, hogy a választást népszavazássá teheti a korábbi miniszterelnökről, Justin Trudeau-ról, akinek népszerűsége a hatalmon töltött évtizedének vége felé csökkent az élelmiszer- és lakásárak emelkedésével.

Támogatói előtt Ottawában tartott győzelmi beszédében Carney hangsúlyozta a kanadai egység fontosságát Washington "fenyegetéseivel" szemben. Azt is mondta, hogy Kanada és az Egyesült Államok második világháború óta fennálló, kölcsönösen előnyös rendszere véget ért. "Túl vagyunk az amerikai árulás okozta sokkon, de soha nem szabad elfelejtenünk a tanulságokat" - mondta. Hangoztatta: "Ahogy már hónapok óta figyelmeztettem, Amerika a földjeinket, az erőforrásainkat, a vizeinket, az országunkat akarja". Hozzátette: "Ezek nem üres fenyegetések. Trump elnök megpróbál megtörni minket, hogy Amerika birtokolhasson minket. Ez soha, de soha nem fog megtörténni. De azt a valóságot is el kell ismernünk, hogy a világunk alapvetően megváltozott."

A Konzervatív Párt vezetője, akinek saját alsóházi mandátuma még mindig kétséges, megesküdött, hogy továbbra is harcolni fog a kanadaiakért. "Tisztában vagyunk azzal, hogy még nem értünk át a célvonalon" - mondta Ottawában választói előtt. "Tudjuk, hogy változásra van szükség, de a változás nehezen érhető el. Időbe telik. Munkára van szükség. Ezért kell levonnunk a ma este tanulságait - hogy még jobb eredményt érjünk el, amikor legközelebb a kanadaiak döntenek az ország jövőjéről."

Az angolszász sajtó egyes orgánumai szerint a Liberális Párt győzelmét a nacionalista retorika eredményezhette, mely Donald Trump kijelentései miatt erősödött fel az észak-amerikai országban. Hozzátették: a vámháború és az, hogy az amerikai elnök az Egyesült Államok 51. tagállamává tenné Kanadát, megerősítette a kanadai választókat abban, hogy nem akarnak Donald Trumphoz hasonló elnököt.

A Liberális Párt nyerte hétfőn Kanadában az előre hozott választást, mely különösen fontosnak bizonyult az észak-amerikai ország lakói számára, hiszen az volt a legégetőbb kérdés, hogy melyik párt és miniszterelnök-jelölt lesz képes megvédeni az országot az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborúban, és elkerülni az ország bekebelezését − írta meg az AP News alapján az Index.

A voksolást megelőzően Donald Trump vámháborút indított Kanada ellen, valamint felvetette, hogy az ország lehetne az Egyesült Államok 51. állama. Ez erősítette az addig mélyponton lévő liberálisok pozícióit és megfordította a helyzetet a választási versenyben.

Decemberben már temettek minket, most kormányt fogunk alakítani. Marknak köszönhetően fordítottuk meg a helyzetet − közölte David Lametti volt igazságügyi miniszter.

A Konzervatív Párt vezetője, Pierre Poilievre azt remélte, hogy Justin Trudeau bukásával váltás jöhet a hatalomban, azonban az amerikai elnök intézkedése éppen az ellenkező hatást érte el. Ráadásul a voksolás előtt közvetlenül zajlott le a vancouveri tragédia, mely tizenegy halálos áldozatot követelt.

Donald Trump a voksolás napján közösségi oldalán ismét kijelentette, hogy Kanadának az Egyesült Államok 51. tagállamává kellene válnia, mert nincs értelme minden évben Ottawát több millió dollárral támogatni.

Ez a bejegyzés nagy felháborodást okozott a kanadaiak körében, és fokozta a választási kedvet, ugyanis több mint 7,3 millióan adták le előzetesen szavazatukat. Mark Carney megjegyezte, hogy „az amerikaiak meg akarnak törni, hogy birtokolhassanak minket”.