A töredezett és bizonytalan román politikai helyzet várhatóan lassítja majd az új kormány költségvetési konszolidációs törekvéseit - írja a Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő januári értékelése alapján a Portfolio.

Az intézet a korábbi stabilról negatívra rontotta a román "BBB mínusz" adósbesorolás kilátását. Ha egyetlen mondatban kellene összefoglalni a jelenlegi román helyzetet, akkor talán elég lenne ennyit is elolvasnia egy kötvénypiaci befektetőnek, hogy ne rohanjon román állampapírokat venni - írja a lap, hozzátéve, hogy ebben minden olyasmi benne van, amit egy állam szeretne elkerülni:

magas költségvetési hiány, törékeny politikai helyzet, a kettő eredményeként bizonytalan deficitcsökkentés.

Az S&P szakemberei kiemelték, hogy a 2024-es parlamenti választásokat megelőző állami költekezés a GDP 8,7 százalékára repítette a hiányt, ami minden korábbi várakozásuknál magasabb volt. Ráadásul a gazdaság lassulása miatt egyelőre az sem látszik, hogyan lehet ezt a tetemes deficitet kordában tartani.

Ezzel párhuzamosan a laza fiskális politika miatt a folyó fizetési mérleg hiánya sem tud érdemben csökkenni, vagyis klasszikus ikerdeficitről beszélhetünk. Ezt a folyó hiányt további adósságfelvétellel finanszírozza Románia, ez pedig különösen kiteszi az országot a nemzetközi befektetői bizalom esetleges megingásának.

A román állam csak 2025-ben 13 milliárd eurónyi devizakötvényt szeretne eladni, ami az egyik legmagasabb a feltörekvő piacon, azaz tényleg szüksége lehet az országnak a külső forrásokra.

Egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings március végén kiadott elemzésében azt becsülte, hogy a GDP 7,5 százaléka lehet a költségvetési hiány 2025-ben, miközben a kormány 7 százalékra szeretné leszorítani a deficitet. A cég szakemberei kiemelték, hogy az év első két hónapjában az idei évre becsült GDP 1,6 százaléka, 30 milliárd lej már összejött hiányként a költségvetésben, így egyelőre nem látszik, hogyan teljesülhetne a kormányzati cél, hiszen tavaly az év első két hónapjában hasonló, 29 milliárd lejes hiányt hoztak össze, abból lett aztán az év végére a GDP 8,7 százaléka. Vagyis jelentős kiigazításra lenne szükség, amit azonban keresztülhúzhat a politika.

A cég becslése szerint 2028-ig nem sikerül majd 6 százalék alá szorítani a hiányt, ez pedig

az adósságráta emelkedő pályáját is fenntarthatja azok után, hogy a 2023-as 49 százalékról 2026-ra már a hazai össztermék 62 százalékára rúghat az adósság.

A politikai helyzet sem megnyugtató a befektetők számára: novemberben Románia azzal került be a nemzetközi hírekbe, hogy a szélsőjobboldali Calin Georgescu nyerte az elnökválasztás első fordulóját, majd a legfelsőbb bíróság megsemmisítette az eredményt arra hivatkozva, hogy a politikus jelentős részben külföldi, orosz pénzből kampányolt - írja a lap. A második fordulót meg sem tartották, azóta pedig politikai patthelyzet van az országban.

A piac egy része tehát elfordulni látszik Romániától, hiába számít alacsonynak a GDP-arányos államadóssága a régióban. Nem látják ugyanis azt a fenntartható pályát mely biztosítaná a rekord magas költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg deficitjének csökkenését. A kormány igyekszik meggyőző tervekkel előállni, azok azonban egyelőre nem elegendők. Az év eleje óta több olyan állampapír-aukció volt, melyeken a román állam nem tudta bevonni az előzetesen megcélzott forrásokat, mivel nem volt elegendő befektetői érdeklődés, vagy olyan hozam mellett vitték volna el a papírokat, amit nem akartak elfogadni.

Jelenleg a román 10 éves állampapírok másodpiaci referenciahozama 7,36 százalék, ami nem tűnik vészesen magasnak a magyar 7,09 százalékos érték mellett.

A devizakötvények oldaláról nézve rosszabb a helyzet a lap szerint: Románia március végén 7 és 14 éves eurókötvényeket dobott a piacra összesen 2,75 milliárd euró értékben, ezek hozama 5,875, illetve 6,75 százalék volt. Tánczos Barna román pénzügyminiszter ezt már kedvező fejleményként értékelte, hiszen a februári kibocsátáshoz képest 20-30 bázisponttal sikerült szűkíteni a felárat. Ha azonban mellétesszük, hogy Magyarország január elején 10 éves eurókötvényt adott el 4,5 százalékos hozam mellett, akkor a majdnem 150 bázispontos különbség egy rövidebb papír esetében nem tűnik túl pozitívnak.

Nem véletlen, hogy a kibocsátás után egy kötvénypiaci szakértő a Global Capital szaklapnak azt emelte ki, hogy az árazás alapján "BB" kategóriába, vagyis legalább egy fokozattal a jelenleg érvényes "BBB mínusz" alá sorolja a piac a kötvényeket. Egy másik portfóliómenedzser a máik oldalról megfogva a kérdést azt emelte ki, hogy relatív értelemben nagyon is vonzó jelenleg a román piac,

összehasonlítási alapként Marokkót hozta, mely "BB plusz" besorolása mellett 180 bázisponttal alacsonyabb hozamfelárral értékesített eurókötvényeket, mint a papíron jobb osztályzattal rendelkező Románia.

A Reuters már januárban arról írt, hogy a befektetők egyre nagyobb része tart attól, hogy Románia elveszíti befektetésre ajánlott státuszát a hitelminősítőknél és előbb-utóbb a bóvli kategóriába kerül azt követően, hogy már mindhárom nagy cég negatívra vágta a besorolás kilátását. A Világbank 2016-os tanulmánya szerint ha egy ország a bóvli kategóriába kerül legalább két nagy hitelminősítőnél, az a rövidtávú finanszírozási költségeket átlagosan 200 bázisponttal dobja meg.

Mint írják, a Bloomberg februárban számolt be róla, hogy az amerikai Franklin Templeton hedge fund jelentősen növelte román állampapír-kitettségét akkor, amikor a piac nagy része inkább eladott. Köztudott, hogy a Templeton jellemzően akkor vesz, amikor mások igyekeznek eladni a piacon, és ebből a kontrariánus taktikából próbálnak profitálni. Így volt ez Magyarország esetében is, amikor a 2010-es évek első felében jelentős, több mint 10 milliárd dolláros állampapír-portfóliót építettek fel.

Vagyis a Templeton jelenléte épphogy erősítheti azokat a vélekedéseket, melyek szerint megingott a piac nagy részének bizalma a román eszközökben.

David Zahn, a Templeton európai kötvény üzletágának vezetője szerint az ország eurókötvényeinek hozama kárpótolja a befektetőket a kockázatokért. Ő többek között a 2036-ban lejáró zöld kötvényből tart komoly mennyiséget, melynek hozama februárban mintegy 6,2 százalék volt. A befektető egy interjúban arról beszélt, hogy a májusi elnökválasztás után szerinte a román kormány komolyabb költségvetési tervekkel áll majd elő a deficit leszorítása érdekében. Hozzátette, hogy a kormány mindent megtesz majd, hogy elkerülje a bóvli kategóriába sorolást a hitelminősítőknél.

Hozzáteszik, a Templeton nincs egyedül, a Payden Emerging Markets Bond Fund épp magyar eurókötvényekből szállt ki, amivel párhuzamosan növelték román kitettségüket. Ahhoz, hogy Románia kikecmeregjen ebből, elsőként a politikai feszültség enyhülésére lenne szükség a májusi elnökválasztás után, majd a kormánynak minél előbb elő kellene állnia egy reális, meggyőző hiánycsökkentési tervvel. Ha ez megtörténik, akkor akár a leminősítést is elkerülhetik, azonban a hitelminősítők vélhetően már nem várnak sokáig a fájdalmas lépéssel.