Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Diana Sosoaca európai parlamenti képviselő, az általa alapított SOS Romania párt államfőjelöltje beszédet mond, miután iktatta jelöltségét a megismételt elnökválasztásra a román központi választási bizottság (BEC) bukaresti épületénél 2025. március 13-án. A parlamenti botrányairól elhíresült Sosoacát a román alkotmánybíróság alkalmatlanságra hivatkozva eleve kizárta a november 24-i, később érvénytelenített szavazáson. A megismételt elnökválasztás első fordulóját május 4-én tartják Romániában.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Román demokrácia: újabb indulót zártak ki az elnökválasztásról

Elutasította a román központi választási bizottság (BEC) szombaton Diana Sosoaca európai parlamenti képviselőnek, az SOS Romania párt elnöke jelöltségének bejegyzését a májusi megismételt elnökválasztásra, viszont jóváhagyta George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének államelnök-jelöltségét.

A parlamenti botrányairól elhíresült Diana Sosoacát tavaly is kizárták a félbeszakadt elnökválasztás jelöltjei közül. Akkor az alkotmánybíróság döntött kizárásáról, arra hivatkozva, hogy nem lehet Románia elnöke, vagyis az alkotmányosság őre olyan politikus, aki rendszeresen az alkotmányos rend megdöntésére uszítja követőit.

A BEC március 9-én az érvénytelenített tavalyi elnökválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot megszerző Calin Georgescu jelöltségét is elutasította, egyebek mellett éppen arra az alkotmánybírósági döntésre hivatkozva, amellyel tavaly októberben kizárták Sosoacát az elnökjelöltek közül.

Az alkotmánybírósági határozat és annak indoklása a BEC szerint immár a román jogrend részévé vált. Ennek megfelelően nem indulhat a román elnökválasztáson olyan jelölt, aki eleve ellentmond az államelnöki esküben foglaltaknak, vagyis az ország demokratikus berendezkedésének megváltoztatására, alkotmányos rendjének megsértésére bíztatja követőit.

A román média nagy része és a bukaresti kormánypártok mind az SOS Romania pártot, mind pedig az AUR-t szélsőségesnek tartják. Ezért a közvélemény jelentős része arra számított, hogy ezúttal - a döntéshozók "megnyúzására" bujtogató - Simion jelöltségét is elutasítja a BEC. Továbbra sem biztos azonban, hogy felkerül a neve a május 4-i első fordulóban a szavazólapra, ugyanis a jelöltségek tekintetében a végső, megfellebbezhetetlen döntést az alkotmánybíróság hozza meg, amely - egy esetleges óvásnak helyt adva - még meggátolhatja Simion indulását.

A szélsőségesnek tartott pártok és immár végleg kizárt legnépszerűbb államfőjelöltjük, Calin Georgescu egyebek mellett éppen a jogorvoslati lehetőség hiányára hivatkozva nevezték jogszerűtlennek, diktatórikusnak és elfogadhatatlannak az alkotmánybíróság beavatkozását a választásokba. Azáltal, hogy most az elnökjelöltek kizárásáról a választási bizottság szintjén születtek határozatok, megnyílt a fellebbezés lehetősége az alapfokon hozott eltiltó határozatok ellen.

Az elnökjelötségeket elfogadó, vagy elutasító BEC-határozatok ellen 24 órán belül lehet fellebbezni az alkotmánybíróságnál, amelynek azután 48 órája van meghozni a végső döntést.

A május 4-ére és 18-ára kiírt újabb elnökválasztásra szombat éjfélig jelentkezhetnek a jelöltek a központi választási bizottságnál.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Az amerikai Egyesült Államok elnökei közül négyen lettek merénylet áldozatai. Abraham Lincoln, William McKinley és John F. Kennedy mellett a legkevésbé ismert James A. Garfield, akivel Lincoln halála után mindössze 16 évvel végzett egy gyilkos golyó. Pedig Garfield 200 napig sem tartó elnöksége ígéretesen indult: már hivatali ideje legelején komoly ütést vitt be az Egyesült Államok politikáját évtizedek óta meghatározó és mind korruptabbá váló kliensrendszernek. Művét azonban a gyorsan jött merénylet miatt nem tudta kiteljesíteni, és ez a többre hivatott politikus végül csak egy lábjegyzet lett az amerikai elnökök történetében. A Netflixen most látható, Merénylet az elnök ellen (Death by Lightning) című, Budapesten részben magyar stábbal forgatott és nagy kritikai sikert aratott négyrészes minisorozat most előhozta a feledés homályából az Egyesült Államok 20. elnökét és az amerikai polgárháborút követő időket. Ennek kapcsán megnéztük a Garfield és merénylője, Charles J. Guiteau története mögött feltáruló izgalmas korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×