A nemzetgyűlés elnöke, Yaël Braun-Pivet által kihirdetett eredmény szerint a parlament 577 fős alsóházában mindössze 128 képviselő szavazott igennel, ami jóval kevesebb, mint a kormány megbuktatásához szükséges 289 szavazat.

A bizalmatlansági indítványt a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nyújtotta be a kommunisták és a Zöldek támogatásával, mert François Bayrou miniszterelnök hétfőn alkalmazta az alkotmány 49.3-as cikkét a költségvetés szavazás nélküli parlamenti elfogadásához.

A baloldali pártszövetség negyedik tagja, a Szocialista Párt azonban nem támogatta a kormánybuktatást, hasonlóan a másik nagy ellenzéki tömbhöz, a Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörüléshez, az ország stabilitásának megőrzésére hivatkozva.

A 2025-ös költségvetés ezzel elfogadottnak tekintendő a Nemzetgyűlés által. A szenátus csütörtökön szavaz a szövegről, de miután ott a kormánykoalíció részét képező hagyományos jobboldal van többségben, a voks formálisnak tekinthető.

A kormány célja, hogy az államháztartási hiányt a GDP 5,4 százalékára csökkentse. Ennek elérése érdekében rendkívüli különadót vet ki a legmagasabb jövedelmű háztartásokra és a nagyvállalatokra, s az állami kiadásokban jelentős csökkentések várhatók.

Franciaország államháztartási hiánya 2024-ben elérte a 6,1 százalékot, ami az egyik legrosszabb teljesítmény volt az uniós tagállamok közül, és messze elmarad az európai uniós szabályok által engedélyezett 3 százalékos felső határtól.

A bizalmatlansági indítványt előterjesztő Aurélie Trouvé, az Engedetlen Franciaország képviselője elítélte "a 21. század legszigorúbb költségvetését, amely a legnagyobb kiadáscsökkentést irányozza elő az elmúlt 25 évben".

A szocialisták jelezték, hogy bár nem szavazzák meg a kormány megbuktatását, ez "semmiképpen sem jelenti François Bayrou politikájának támogatását", s a költségvetési vitát követően, jövő héten bizalmatlansági indítványt nyújtanak be "a kormány teljes politikája ellen".

A Nemzeti Tömörülés is élesen bírálta a költségvetést, amely "növeli az adóterheket", de a kormány megbuktatását nem támogatták.

A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak szeptemberben kisebbségi kormányt; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a jobboldali RN pedig ellenzékben maradt. Ez utóbbi két tömb buktatta meg december elején bizalmatlansági indítvánnyal az előző kisebbségi kormányt, amely a jelenlegi kormányhoz hasonlóan a parlament megkerülésével kívánt megszorításokat bevezetni a 2025-ös költségvetésben.