"Grönland különös érdeklődést váltott ki Kína részéről, hiszen önmagát Arktisz-közeli országnak deklarálta, és ennek egyik eleme az, hogy észak-európai országokban, illetve Oroszországban és Grönlandon is igyekszik minél több beruházást megvalósítani, tudományos kutatásokban részt venni, akár önállóan, akár kooperációban a helyi országgal" – mondta Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója az InfoRádióban.
Kína nagy lehetőségeket lát Grönlandban, ugyanis az ott megtalálható ritkaföldfémek kiemelten fontosak az ipar működése szempontjából – emelte ki a szakértő –, de az sem elhanyagolható, hogy rendelkezik uránnal, ami az atomenergiához kulcsfontosságú.
A régió Oroszország számára is fontos, de Moszkva nem tett olyan konkrét lépéseket, mint Peking – magyarázta Németh Viktória, azt viszont megjegyezte, a kutatók minden esetben számolnak azzal, hogy Grönland is "rajta van Oroszország radarján", hiszen a Jeges-tengeren keresztül légi úton például nagyon könnyen elérhető a szigetország.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatója szerint az Európai Unió felismerte, hogy kissé elengedte Grönland kezét, éppen ezért 2024-ben nyitott egy új állandó képviseletet ott. Ez is mutatja, hogy az EU nem szeretné elengedi a szigetet, illetve szeretné biztosítani a pozícióját azokkal a nagyhatalmakkal szemben, amelyek szintén érdeklődnek Grönland iránt.