Infostart.hu
eur:
354.07
usd:
303.83
bux:
131452.7
2026. május 28. csütörtök Csanád, Emil
Andrzej Duda lengyel elnök beszédet mond a lengyel parlamenti alsóház (szejm) nyitóülésén 2024. október 16-án, egy nappal a lengyel parlamenti választások első évfordulója utáni napon.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Obara

Kitűzték a lengyelországi elnökválasztás időpontját

Lengyelországban május 18-án tartják az elnökválasztás első fordulóját – jelentette be szerdán a lengyel parlamenti alsóház (szejm) elnöke. Második fordulót június 1-én rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint ötven százalékát – tett hozzá Szymon Holownia.

A választási időpont meghirdetése után a házelnök jövő szerdán rendeli el formálisan az elnökválasztást, ezzel hivatalosan is megkezdődik majd a választási kampány.

A 2015 óta hivatalban lévő államfő, Andrzej Duda nem pályázik a posztra, mert a lengyel alkotmány szerint a hivatalban lévő elnök csak egyszer választható újra.

A fő lengyel kormányzó erő, a Polgári Koalíció (KO) pártszövetség Rafal Trzaskowski varsói főpolgármestert állítja jelöltnek. A fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje pedig a párton kívüli Karol Nawrocki történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnöke.

A választáson maga Holownia is indul a Lengyelország 2050 nevű koalíciós párt jelöltjeként, a szintén koalíciós Új Baloldal pedig Magdalena Biejat szenátusi alelnököt indítja.

Az ellenzéki pártok közül a kispártokból álló Konföderáció, valamint a Szabad Republikánusok nevű tömörülés állított jelölteket Slawomir Mentzen és Marek Jakubiak személyében.

A szejm szerdán napirendre tűzi a Lengyelország 2050 tervezetét, amely értelmében az elnökválasztás eredményét nem az ebben eddig illetékes legfelsőbb bírósági kamara, hanem a legfelsőbb bíróság három egyéb kamarája hagyná jóvá. A megoldás csak az idei elnökválasztásra vonatkozna.

Ez azzal függ össze, hogy a kormánykoalíció kétségbe vonja a választási ügyekben illetékes kamara státuszát, mert annak tagjait a PiS kormányzása idején nevezték ki.

Holownia szerdai sajtóértekezletén aggodalmának adott hangot, hogy a legfelsőbb bíróságra vonatkozó belpolitikai konszenzus hiányában a fő lengyel politikai szereplők nem ismerik majd el az elnökválasztási eredményt.

„Félő, hogy abban az esetben négy elnökünk lesz”

– jelentette ki a házelnök. Kifejtette: Andrzej Duda akkor „azt állítja (…), hogy utód híján meg kell hosszabbítania hivatali időszakát”.

A szejm elnöke (vagyis Holownia) pedig "időközi király" lehet - utalt a politikus arra, hogy a lengyel alkotmány szerint átmenetileg a szejm elnöke látja el az államfői feladatokat, amennyiben az államfő nem tudja betölteni ezeket.

További „két elnök” pedig akár 20 ezer szavazatnyi különbséggel kerülhet ki a második választási fordulóból, mögöttük pedig „öt-öt millió ember áll az utcákon” – figyelmeztetett Holownia.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke szerdán újságíróknak szükségtelennek nevezte a választási ügyekben illetékes kamarát érintő változásokat. Holownia pártjának tervezetét Wlodzimierz Czarzasty baloldali alsóházi alelnök is bírálta.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László: borítékolható, hogy folyton kiújul majd a konfliktus Iránban

Csicsmann László: borítékolható, hogy folyton kiújul majd a konfliktus Iránban

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint mivel Izrael nem érte el a rezsimváltást Iránban, a térségben várhatóan időről időre újra kiéleződik a konfliktus. Csicsmann László az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Irán között tervezett megállapodás vélhetően nem rendezi az iráni nukleáris kérdést.

BL-döntő: elárasztják a rendőrök Budapestet a hétvégén

Az UEFA Bajnokok Ligája-döntő és a kapcsolódó rendezvények rendőri biztosítása érdekében május 29. és 31. között. fokozott ellenőrzés lesz Budapesten és több autópályán, valamint a repülőtér környékén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.29. péntek, 18:00
Gacsályi József
az Országos Vízügyi Főigazgatós főigazgató-helyettese
Tisza-kormány: megjött Magyar Péter első bejelentése Brüsszelből

Tisza-kormány: megjött Magyar Péter első bejelentése Brüsszelből

Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelbe utazott, ahol a NATO-főtitkárral, a belga kormányfővel és az Európai Bizottság elnökével, utóbbival az uniós források lehívásáról is tárgyal. A miniszterelnök első kint töltött órái után eldőlt: Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. A kormány eközben számos gyors intézkedést jelentett be: moratóriumot a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát és a Klebelsberg Központ átalakítását. Az egészségügyi miniszter strukturális összeomlásról beszélt, 500 milliárd forint pluszforrást ígért az ágazatnak, az oktatási tárca pedig a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentésébe kezd. A parlament visszavonta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést, parlamenti vizsgálóbizottságok alakultak, az adóhatóság pedig házkutatást tartott a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, ahol nagy mennyiségű ledarált iratot találtak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×