Infostart.hu
eur:
350.65
usd:
304.31
bux:
138901.29
2026. június 18. csütörtök Arnold, Levente
A georgiai parlament sajtószolgálatának képén Miheil Kavelasvili 53 éves egykori georgiai labdarúgó, a kormányzó Georgiai Álom párt képviselője a parlament tbiliszi üléstermében, miután államfővé választották 2024. december 14-én. Az elnököt most először egy 300 küldöttből, parlamenti képviselőkből és regionális képviselőkből álló testület választotta meg, amelyben többsége van a kormánypártnak.
Nyitókép: MTI/EPA/A georgiai parlament sajtószolgálata

Letette a hivatali esküt Grúzia új elnöke

A tbiliszi parlamentben vasárnap ünnepélyes keretek között letette a hivatali esküt Mihail Kavelasvili megválasztott grúz elnök. Elődje, Szalome Zurabisvili távozott ugyan az elnöki palotából, de önmagát nevezte az ország egyetlen legitim elnökének.

Kavelasvili, aki 2016 óta a Grúzia Álom párt parlamenti képviselője, a Bibliára és az alkotmányra tett esküt, és megfogadta, hogy az ország érdekeit fogja szolgálni.

Beiktatási beszédében Kavelasvili kiemelte a nemzet ellenállóképességét: „Népünk teremtette ezt az országot, és ami a legfontosabb, a haza nevű örök eszmét – ezt az eszmét a nemzet folyamatosan védi és védelmezi fogja” – fogalmazott. Hangsúlyozta az egység szükségességét, valamint a nemzeti erő fenntartásához létfontosságú, a családban és a hagyományokban gyökerező értékek ápolásának a szükségességét. „Több évszázados küzdelem kovácsolta népünk jellemét. Az egység, a kölcsönös tisztelet és a haza iránti szeretet határoz meg bennünket mint nemzetet” – mondta Kavelasvili.

Zurabisvili elhagyta ugyan az elnöki palotát, de az elnöki palota előtt összegyűlt támogatóihoz szólva kijelentette, hogy magával viszi az elnöki poszt legitimitását is. „Magammal viszem a legitimitást, magammal viszem a zászlót, magammal viszem a bizalmatokat” – fogalmazott.

A Grúzia európai uniós csatlakozását támogató Nyugat-barát Zurabisvili a választási kollégium december 14-i döntését elutasítva új választásokat követel.

Az elnököt ugyanis egy új, a parlamenti képviselőkből, valamint a helyi és regionális képviselőkből álló választási kollégiumon alapuló eljárás keretében választották meg. Korábban az elnököket népszavazás útján, közvetlenül választották. Kavelasvili az ország hatodik elnöke.

„Ez a paródia, amelyet jelenleg a parlamentben játszanak, valódi paródia, amelyet az ország nem érdemelt meg” – mondta.

Az október 26-i választásokból győztesen kikerült, Kavelasvilit az elnöki posztra jelölő Grúzia Álom párt börtönnel fenyegette meg Zurabisvilit, ha nem hajlandó elhagyni a Tbiliszi központjában lévő elnöki rezidenciát.

Hetek óta tüntetések zajlanak a fővárosban, követelve az uniós csatlakozási tárgyalások újrafelvételét, amelyet az elnök pártja 2028-ig felfüggesztett. A tüntetők egyúttal az októberi választások megismétlését is követelik.

Címlapról ajánljuk
Álmos Péter: a hálapénz gyakorlata megszűnt, de jött helyette más

Álmos Péter: a hálapénz gyakorlata megszűnt, de jött helyette más

A hálapénz ugyan eltűnt, de más formában felbukkant a magánegészségügyben, amely összefonódott az állami ellátással – mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ébredezik az Etna – a vulkanológus elmondja, kell-e tartani kitörésektől

Az előző öt hónapban aludt a szicíliai vulkán, a mostani a „nyújtózkodás” és a „torokköszörülés” időszaka – fogalmazott az InfoRádióban Harangi Szabolcs. Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, milyen jelek és előzmények alapján lehet arra következetni, hogy egy vulkán működésbe lép. Arra is kitért, hogy a következő hetekben útra kelhetnek-e azok, akik szicíliai nyaralásra készülnek.
inforadio
ARÉNA
2026.06.18. csütörtök, 18:00
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Túl sok volt az állam Magyarországon? Amikor a túlterjeszkedés már árt a gazdaságnak

Túl sok volt az állam Magyarországon? Amikor a túlterjeszkedés már árt a gazdaságnak

Az új kormány megválasztásával lehetőség nyílik arra, hogy a gazdaságpolitika irányai érdemben megváltozzanak, ami kulcskérdés a hosszú távú növekedés szempontjából. Az egyik legfontosabb dilemma az állam gazdasági szerepvállalásának mértéke. Az elmúlt években azonban egyre inkább az a gyakorlat erősödött meg, hogy ha baj van, az állam beavatkozik és megmenti a szereplőket. A kérdés így már nem az, hogy szükség van-e állami szerepvállalásra, hanem az, hogy mikor lépi át azt a pontot, ahol a segítség már nem stabilizál, hanem torzítja a gazdaság működését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×