Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
325.15
bux:
143779.38
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
A georgiai parlament sajtószolgálatának képén Miheil Kavelasvili 53 éves egykori georgiai labdarúgó, a kormányzó Georgiai Álom párt képviselője a parlament tbiliszi üléstermében, miután államfővé választották 2024. december 14-én. Az elnököt most először egy 300 küldöttből, parlamenti képviselőkből és regionális képviselőkből álló testület választotta meg, amelyben többsége van a kormánypártnak.
Nyitókép: MTI/EPA/A georgiai parlament sajtószolgálata

Letette a hivatali esküt Grúzia új elnöke

A tbiliszi parlamentben vasárnap ünnepélyes keretek között letette a hivatali esküt Mihail Kavelasvili megválasztott grúz elnök. Elődje, Szalome Zurabisvili távozott ugyan az elnöki palotából, de önmagát nevezte az ország egyetlen legitim elnökének.

Kavelasvili, aki 2016 óta a Grúzia Álom párt parlamenti képviselője, a Bibliára és az alkotmányra tett esküt, és megfogadta, hogy az ország érdekeit fogja szolgálni.

Beiktatási beszédében Kavelasvili kiemelte a nemzet ellenállóképességét: „Népünk teremtette ezt az országot, és ami a legfontosabb, a haza nevű örök eszmét – ezt az eszmét a nemzet folyamatosan védi és védelmezi fogja” – fogalmazott. Hangsúlyozta az egység szükségességét, valamint a nemzeti erő fenntartásához létfontosságú, a családban és a hagyományokban gyökerező értékek ápolásának a szükségességét. „Több évszázados küzdelem kovácsolta népünk jellemét. Az egység, a kölcsönös tisztelet és a haza iránti szeretet határoz meg bennünket mint nemzetet” – mondta Kavelasvili.

Zurabisvili elhagyta ugyan az elnöki palotát, de az elnöki palota előtt összegyűlt támogatóihoz szólva kijelentette, hogy magával viszi az elnöki poszt legitimitását is. „Magammal viszem a legitimitást, magammal viszem a zászlót, magammal viszem a bizalmatokat” – fogalmazott.

A Grúzia európai uniós csatlakozását támogató Nyugat-barát Zurabisvili a választási kollégium december 14-i döntését elutasítva új választásokat követel.

Az elnököt ugyanis egy új, a parlamenti képviselőkből, valamint a helyi és regionális képviselőkből álló választási kollégiumon alapuló eljárás keretében választották meg. Korábban az elnököket népszavazás útján, közvetlenül választották. Kavelasvili az ország hatodik elnöke.

„Ez a paródia, amelyet jelenleg a parlamentben játszanak, valódi paródia, amelyet az ország nem érdemelt meg” – mondta.

Az október 26-i választásokból győztesen kikerült, Kavelasvilit az elnöki posztra jelölő Grúzia Álom párt börtönnel fenyegette meg Zurabisvilit, ha nem hajlandó elhagyni a Tbiliszi központjában lévő elnöki rezidenciát.

Hetek óta tüntetések zajlanak a fővárosban, követelve az uniós csatlakozási tárgyalások újrafelvételét, amelyet az elnök pártja 2028-ig felfüggesztett. A tüntetők egyúttal az októberi választások megismétlését is követelik.

Címlapról ajánljuk

Elemző: hosszú ideje lappangó feszültség robbant ki Franciaországban

Csaknem 400 iskola maradt zárva Franciaországban, miután az oktatási körülmények és a finanszírozás miatt kezdődött diáktüntetések országszerte erőszakos összecsapásokba torkolltak. Soós Eszter Petronella politikai elemző, Franciaország-szakértő az InfoRádióban elmondta: komoly témák és komoly „játékosok” vannak most a politikai színpadon, nagy a tét a választások előtt.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Bemondták az elemzők: ennyit érhetnek valójában a magyar részvények

Jelentős céláremelések és felminősítések érkeztek szeptemberben a magyar részvényekre. A Mol megítélését a kedvező energiapiaci környezet javította, az OTP-nél viszont a magasabb árfolyamvárakozások mellett az orosz jelenlét kockázata is előtérbe került. A Richter elemzői lefedettsége bővült, a Magyar Telekomra pedig optimistább lett az egyik nagy nemzetközi bankház. A kisebb papíroknál vegyesebb a kép: volt, ahol a gyengébb eredménykilátások jelentős célárvágást hoztak, másutt a friss vállalati számok után is kitartottak korábbi értékelésük mellett az elemzők. Az alábbiakban összegezzük, milyen célárváltozások és ajánlások érkeztek a magyar részvényekre szeptemberben. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×