Infostart.hu
eur:
385.59
usd:
332.62
bux:
121946.09
2026. január 16. péntek Gusztáv
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálatának felvétele Szergej Lavrov orosz külügyminiszterről a bahreini hivatali partnerével, Abdel-Latif az-Zajánival tartott sajtóértekezleten Manámában 2022. május 31-én. Lavrov munkalátogatáson tartózkodik a kőolajban gazdag közel-keleti államban.
Nyitókép: MTI/EPA/Orosz külügyminisztérium

Lavrov: Amerika arrogáns mód figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket

Oroszország el fogja vetni a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére javasolt moratóriumot, mivel az Egyesült Államok megkezdte az ilyen fegyverek telepítését – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA hírügynökségnek adott, vasárnap megjelent interjúban.

„Az Egyesült Államok és a NATO stratégiai téren végrehajtott destabilizáló akcióinak és ennek megfelelően az ezekből eredő fenyegetések alakulásának elemzése alapján értékeljük a helyzetet” – fogalmazott Lavrov.

Kifejtette: „ma már világos, hogy a rövid és közepes hatótávolságú rakéták telepítésére vonatkozó moratóriumunk gyakorlatilag már nem tartható fenn, és fel kell hagynunk vele; az Egyesült Államok arrogáns módon figyelmen kívül hagyta Oroszország és Kína figyelmeztetéseit, és hozzáfogott a világ különböző régióiban az ilyen osztályba tartozó fegyverek telepítéséhez”.

Washington 2019-ben lépett ki a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló szerződésből, Oroszország pedig közölte, hogy nem fog ilyen fegyvereket telepíteni, amennyiben Washington sem teszi ezt.

Az Egyesült Államok és a NATO határozott válaszlépésekkel, köztük katonai-technikai ellenintézkedésekkel számolhat, ha újabb rakétákkal fenyegetné Oroszországot - szögezte le az interjúban az orosz külügyminiszter.

„Minden forgatókönyvre felkészültünk. Ha új rakétafenyegetések jönnek létre, ellenfeleink határozott válaszlépésekkel fognak szembesülni, katonai-technikai ellenintézkedések formájában. Ugyanakkor fontolóra veszünk hipotetikus lépéseket is, hogy elfogadható feltételeket teremtsünk a méltányos párbeszédhez” – jelentette ki a RIA Novosztyinak adott interjújában.

Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország elsősorban a konfliktuspotenciál csökkentésének átfogó megközelítésében érdekelt, és az alapvető biztonsági ellentétek kiváltó okainak kezelésére összpontosít.

„A NATO évek óta tartó keleti terjeszkedése továbbra is az ukrán válság egyik jelentős mozgatórugója, és továbbra is fenyegetést jelent Oroszország biztonságára. Fegyverzetellenőrzési kérdésekről elméletileg lehetne tárgyalni, de csak egy szélesebb napirend részeként” – tette hozzá Lavrov.

Lavrov kiemelte Oroszország legújabb, közepes hatótávolságú hiperszonikus rendszerének, az Oresnyiknek a közelmúltbeli, harci körülmények közötti tesztelését is, ami szavai szerint „meggyőzően bizonyította képességeinket és eltökéltségünket ellenintézkedések végrehajtására”.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×