Ami a utóbbit, azaz az amerikai elnökválasztást illeti, a megkérdezettek többsége a jelenlegi két jelölt – Jo Biden és Donald Trump – közül egyikkel sem szimpatizál. Bár a hivatalban lévő elnök az általános vélekedés szerint igencsak rosszul szerepelt a napokban megrendezett televíziós vitában kihívójával szemben, a németek 28 százaléka még mindig Bident favorizálja. Trumpot ezzel szemben mindössze 7 százalékuk támogatja. A túlnyomó többség, 59 százalék számára azonban egyikük sem meggyőző.

Ami pedig a franciaországi belpolitikai helyzetet illeti, az előre hozott nemzetgyűlési választások második fordulója előtt a válaszadók jelentős többsége tart a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés hatalomra kerülésétől. Az adatok szerint 61 százalékuk véli úgy, hogy a Marine Le Pen által fémjelzett párt vezette kormánykoalíció aligha tenne jót a német–francia kapcsolatoknak. Ezzel szemben 19 százalékuk volt azon az állásponton, hogy mindez különösebben nem befolyásolná a kétoldalú viszonyt. Csupán 5 százalékuk vallotta ugyanakkor azt, hogy a Nemzeti Tömörülés hatalomra kerülése a kétoldalú viszonyt is kedvező irányban befolyásolná.

A felmérést napokkal a csütörtöki brit parlamenti választások előtt tartották. A válaszokból kitűnt ugyanakkor, hogy az egyesült államokbeli, valamint a franciaországi helyzethez viszonyítva a németeket a legkevésbé a nagy-britanniai helyzet aggasztja.

Inkább aggódnak a demokrácia állapotáért saját országukban.

A válaszokból kitűnt viszont, hogy a véleménynyilvánítást jelentős mértékben befolyásolta a párthovatartozás. Ezek szerint leginkább az ellenzéki radikális jobboldali, a többi parlamenti párt által élesen bírált Alternatíva Németországnak (AfD) párt támogatói vélekednek úgy, hogy a demokrácia jövőjét veszély fenyegeti. Az AfD-hívek 76 százaléka volt ezen az állásponton, míg ugyanez az arány a kormányon lévő Zöldek Pártja, valamint az ellenzék vezető erejének számító konzervatív CDU/CSU támogatónak körében egyaránt 69 százalékos.

A felmérésből kitűnt továbbá, hogy gyökeresen eltértek az indokok. Míg az AfD támogatói mindenekelőtt politikai elszigetelésüket sérelmezik, a zöldpárti és a konzervatív válaszadók a jobboldali szélsőségesség és a populizmus előretörését tartják a legnagyobb fenyegetésnek.

A közvélemény-kutatás elmaradhatatlan kérdése volt, hogy milyen eredményt hozna, ha most vasárnap tartanák a parlamenti választásokat Németországban. A válaszok arra mutattak rá, hogy ezen a téren hosszabb ideje szinte változatlan a helyzet: továbbra is fölényes győzelemre számíthatna a CDU/CSU, amelynek támogatottsága stabil 31 százalékos. De szilárdan őrzi második helyét az AfD, ugyancsak stabilan 17 százalékkal.

És változatlanul lesújtó a kormánykoalíció pártjainak bizonyítványa.

A korábbi hasonló felméréshez viszonyítva 1-1 százalékot rontva a szociáldemokrata SPD 14 százalékkal áll a harmadik, míg a Zöldek Pártja 13 százalékkal a negyediken helyen. A harmadik koalíciós párt, a liberális FDP továbbra is az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb határán mozog.

AZ FDP-t megelőzi az év elején alakult, a Baloldal Pártából kivált BSW (Sahra Wagenknecht Sövetség), mégpedig folyamatosan erősödve immár 8 százalékos országos támogatottsággal.