Infostart.hu
eur:
364.88
usd:
309.8
bux:
0
2026. április 17. péntek Rudolf
Taiwan and China flags painted on the concrete wall
Nyitókép: Tomas Ragina/Getty Images

Ez lehet Kína mesterterve Tajvan megszerzésére

Kína egyebek mellett egy négylépcsős stratégia révén tervezi a Tajvan fölötti irányítás megszerzését, háború nélkül - írta közösen kiadott tanulmányában a nemzetközi politikai kutatásokkal is foglalkozó Amerikai Vállalkozási Intézet (AEI) és a washingtoni hadtudományi intézet (ISW).

A frissen hozzáférhetővé vált, 115 oldalas tanulmány szerint - amelynek eredményeit az intézetek közlése szerint már amerikai képviselőkkel is megvitatták - Peking egy olyan folyamatban gondolkodik, amely Laj Csing-tö tajvani elnök minapi beiktatásától kezdve a 2028-as tajvani elnökválasztásokig tart.

A stratégia első lépésének része a társadalmi rend megzavarása, infrastrukturális központok munkájának szabotálása, légi és tengeri kereskedelmi utak lezárása. Ennek már akár jövőre érzékelhető lehet a hatása. A célja, hogy a tajvaniak mindennapjaira jelentett kockázatok miatt kétséget keltsen Laj politikájában.

Ha a tajvaniak "nem jutnak tiszta vízhez, vagy hirtelen megszűnik az áramellátás, az felkavarhatja a tajvani társadalmat, és csökkenhet a kormány támogatottsága" - áll a jelentésben.

A második lépésben a szakértők szerint Kína a tajvani-amerikai kapcsolatok aláásását tervezi. A tanulmány szerint Kína célja, hogy az internet és különféle médiaplatformok segítségével egy új narratívát alkosson, és arról próbálja meggyőzni a tajvaniakat, hogy a konfliktus elsődleges okozója az Egyesült Államok.

Harmadik lépésben

Peking kisebb katonai akciókat és tengeri blokádokat tervez, azt a gondolatot terjesztve a tajvaniak körében, hogy kifizetődőbb, ha "Kína felé közeledve érik el a békét".

"Ebben a szakaszban nagy az esélye, hogy Észak-Koreát nukleáris tesztek és provokációk végrehajtására ösztönzik, hogy elvonják a szomszédos országok - mint Dél-Korea és Japán - figyelmét a tajvani ügyről" - áll a jelentésben.

A negyedik szakaszban a szakértők szerint Kína célja, hogy Tajvant Hongkonghoz hasonló úton vezesse végig, és egy megállapodás megkötésével megvalósítsa az "egy ország, két rendszer" berendezkedést.

"Peking a tervek szerint az úgynevezett tajvani szeparatistákat akarja bosszantani, akiket az Egyesült Államok és indiai-csendes-óceáni szövetségeseik támogatnak, és át akarja adni a hatalmat a Kína-barát politikusoknak, akik teljes mértékben eleget fognak tenni Kína követeléseinek" - állítják a tanulmány szerzői.

A jelentésben arra is figyelmeztetnek: "amennyiben az Egyesült Államok kormányzata kizárólag arra fókuszál, hogy fölkészüljön a lehetséges kínai katonai provokációkra, akkor a 'kényszerítés hibrid stratégiájára' már képtelen lesz megfelelő válaszlépéseket tenni".

(A nyitóképen: Tajvan és Kína zászlaja egy falfelületre festve.)

Címlapról ajánljuk
A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A közel-keleti háború február végi kirobbanása óta többször is hangoztatta az amerikai elnök, hogy csalódott a NATO-ban. Legutóbb az elmúlt napokban immár felettébb ingataggá vált tűzszünet bejelentése után Mark Rutte főtitkár előtt fejtette ki Donald Trump, hogy a szövetségesektől több támogatást várt. Az érintett európai szövetségesek ennek nyomán az Egyesült Államok nélküli védelemre készülnek.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×