A megvádolt Hélene Gerhards 2023 januárjáig a délnyugat-franciaországi Agen esküdtszékének elnöke volt.

Franciaországban példátlannak számít a bírók ügyészségi meggyanúsítása.

A bírónőt egyebek mellett közpénzek hűtlen kezelésével, közokirat-hamisítással, befolyással való üzérkedéssel és bűnszövetkezéssel vádolják. A 2021 januárjában indított nyomozás a 2008 és 2022 között állítólagosan elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, elsősorban a bírónő korzikai megbízatása alatt, 2010 és 2016 között.

A nizzai ügyészség szerint

az elsikkasztott összeg „több mint 120 ezer euróra (46,8 millió forint) becsülhető”.

Két vizsgálóbíró a húsz vádpont miatt indított nyomozás végén 11 pontban gyanúsította meg a bírónőt, ez szerepel a nizzai ügyészség vádiratában, amely egyben elrendelte Hélene Gerhards előzetes letartóztatását.

„A telefon lehallgatások” alapján kiderült, hogy a bírónő, akit szerdán vettek őrizetbe, „úgy tűnik, hogy szoros kapcsolatban állt egy olyan személlyel, akit a rendőrség nagyon kedvezőtlen fényben ismert, különösen a (korzikai) Ajaccio déli partján található villájában végzett munkálatokkal kapcsolatban” – írta pénteki közleményében az ügyészség.

Ez a 320 négyzetméteres, „építész által tervezett villa, kivételes kilátással a tengerre, (...) egy kőhajításnyira a tengerparttól, úszómedencével és jacuzzival”, egy ingatlanhirdetés szerint akár 2260 euróért is bérelhető éjszakánként a nyár folyamán – jegyezte meg az AFP hírügynökség.

Az ügyhöz közel álló források szerint a bírónő gyanús kapcsolata Johann Carta, aki ellen több ügyben is vádat emeltek és emiatt bebörtönöztek, nevezetesen 2023 decemberében „szervezett bűnszövetkezetben elkövetett csalás, zsarolás és pénzmosás” ügyében. A bírónő – úgy tűnik – rendszeres kapcsolatot tartott fent más, a rendőrség által ismert személyekkel is (...) kölcsönös szolgáltatásokért cserébe – tette hozzá az ügyész. A nyújtott szolgáltatások közül a nyomozás szerint a jogi tanácsadás mellett a bírónő a folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó információkat is kiszolgáltathatott.

A rendőrségi fogdában tartott kihallgatása során a bírónő az ügyészség szerint „először tagadott minden bűncselekményt és szakmai kötelezettségeinek megszegését”, majd elismerte „törvénytelen módon keresett ki adatokat egy, a rendőrség által kedvezőtlenül ismert személy javára”.

A bírónő ügyvédei, Caty Richard és Yann Le Bras az AFP-nek elmondták, hogy miután „végre hozzáférhettek a három évig tartó, kitartóan folytatott nyomozási anyaghoz, máris olyan elemeket találtak, amelyek megkérdőjelezik az ügyészség állítását. Más eljárási megoldások is lehetségesek lettek volna, de a (vádhatóság) az intézményes erőszak útját választotta” – mondták az ügyvédek.