Infostart.hu
eur:
357.41
usd:
313.57
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő
Nyitókép: Pixabay

Zaklatás - döbbenetes adatok a gyerekekről, hazánk több mutatóban az első 10-ben

Világszerte minden hatodik gyermek válik internetes zaklatás áldozatává az ENSZ Egészségügyi Világszervezetével együttműködésben zajló, az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour of School Aged Children - HBSC) című nemzetközi kutatás szerdán közzétett eredményei szerint.

A Koppenhágában bemutatott, a 2018-tól 2022-ig tartó időszakot vizsgáló jelentés szerint a kibertérben felbukkanó erőszak jelentősen megnőtt a legutóbbi, 2018-ban elkészített felmérés óta.

A legfrissebb adatok szerint a diákok 15 százaléka élt már át internetes zaklatást. A fiúk között ez az arány a 2018-ban közzétett jelentés 12 százalékáról 15 százalékra, a lányok között 13 százalékról 16 százalékra nőtt.

Emellett

a 11 és 15 év közöttiek körében minden nyolc közül átlagosan körülbelül egy azt mondta, hogy már zaklatott másokat a kibertérben.

Míg az előző jelentésben a fiúk 11 százaléka válaszolta, hogy már követtek el ilyen jellegű zaklatást, a mostani jelentésben ez az arány már 14 százalék, lányok esetében pedig hét százalékról kilencre nőtt az arány.

Minden tizedik fiatal már volt érintett fizikai erőszakban; e tekintetben a nemek között jelentősebb volt az eltérés: fiúk 14 százaléka, a lányok hat százaléka.

Az összeállítók több mint 279 ezer fiatal megkérdezésével tanulmányozták a gyerekek és a fiatal felnőttek körében megjelenő zaklatás és erőszak jellegét is.

A HBSC tanulmányához 11-15 éveseket kérdeznek meg négyévente. A legfrissebb felmérést - melyet 2021-ben és 2022-ben készítettek - európai, közép-ázsiai és kanadai diákokkal készítették, összesen 44 országból.

A jelentésben rámutattak arra, hogy a koronavírus-járvány nyomán változás állt be a fiatalok viselkedésében, s a pandémia idején gyakoribbá vált az erőszak is a köreikben, "miután a világuk egyre inkább virtuálissá vált".

A legnagyobb mértékű erőszakos magatartást Bulgáriában, Litvániában, Lengyelországban és Moldovában mérték, mégpedig a fiúk között, a legalacsonyabb pedig Spanyolországban volt

- derült ki a jelentésből.

"Figyelmeztető ez a jelentés mindannyiunk számára, hogy szembeszálljunk a zaklatással és az erőszakkal, történjen bárhol és bármikor" - szögezte le Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója, kiemelve, hogy mivel a fiatalok naponta akár hat órát is a kibertérben tölthetnek, a zaklatás és az erőszak arányaiban beálló legapróbb változások is súlyos nyomot hagyhatnak több ezer gyerek fizikai és mentális egészségén.

Aláhúzta: mindent meg kell tenni a gyerekek védelmére, online és offline felületeken egyaránt.

Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×