eur:
397.51
usd:
372.08
bux:
70505.15
2024. június 21. péntek Alajos, Leila
Moszkva, 2024. március 24.Vlagyimir Putyin orosz elnök gyertyát gyújt a krasznogorszki terrorcselekmény ádozatai emlékére Moszkvában 2024. március 24-én. A krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban két nappal korábban elkövetett fegyveres támadás halálos áldozatainak száma 137-re emelkedett, a sebesültek száma 180. A merénylet négy végrehajtóját elfogták, és az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) moszkvai székházába szállították. Az ügyben eddig összesen 11 gyanúsítottat vettek őrizetbe. Oroszországban nemzeti gyásznapot hirdettek március 24-re.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Mecel

Tálas Péter a terrortámadásról: a nyugati hatalmak időben figyelmeztették Putyint, mégsem hitt nekik

Az Iszlám Állam Horaszán nevű, afganisztáni székhelyű, de tádzsik és kirgiz csoportokkal is rendelkező terrorszervezete lehet a krasznogorszki tragédia felelőse – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense. A szakértő arról is beszélt, hogy sokkal komolyabb védelmi intézkedésekre lett volna szükség a pénteki koncerten.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, péntek este négy fegyveres terrortámadást hajtott végre a Moszkvához közeli Krasznogorszk Crocus City Hall nevű kulturális központja ellen, ahol a Piknik rockegyüttes koncertezett. A mészárlásnak 137 halálos áldozata és több mint 180 sebesültje van. A terrorcselekmény végrehajtóit az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) moszkvai székházába szállították, Alekszandr Hinstein kormánypárti képviselő tájékoztatása szerint mind a négyen tádzsik állampolgárok. Előzetes letartóztatásukat május 22-ig rendelte el a Baszmannij kerületi bíróság, de ez meghosszabbítható addig, amíg el nem kezdődik a tárgyalásuk.

A vád halált okozó terrorcselekmény elkövetése szervezett csoport tagjaként, amiért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. Az üggyel kapcsolatban összesen tizenegy gyanúsítottat vettek őrizetbe.

Tálas Péter az InfoRádióban elmondta: a bíróság elé kerülő négy tádzsik elkövető pénzért hajtotta végre a pénteki terrortámadást, az viszont egyelőre nem derült ki, hogy kinek a megbízásából. A másik hét gyanúsított valószínűleg segítséget nyújtott nekik. A szakértő hozzátette:

„brutális” mészárlás történt, amire 1990 óta nem volt példa Oroszországban.

A hétvégi tragédia a második legtöbb sebesültet követelő terrorcselekmény volt, míg a halálos áldozatok tekintetében a harmadik legnagyobb terrortámadásnak számít Oroszország történetében.

Az elkövetők megpróbáltak megszökni, a hatóságok azonban gyorsan intézkedtek, így rövid időn belül sikerült kézre keríteni őket. Tálas Péter megítélése szerint a helyi hatóságok eddigi beszámolói meglehetősen ellentmondásosak. Egyes orosz szolgálatok arról számoltak be, hogy a támadókat a brajnszki régióban található Hacuny falu közelében, mintegy száz kilométerre az ukrán, illetve a fehérorosz határtól fogták el. A gyanúsítottak állítólag autóval akartak átjutni a határon, de tűzharcban megállították őket. Egy másik, korábbi jelentés szerint viszont a fehérorosz határtól tizenöt kilométerre, egy másik faluban vették őket őrizetbe.

A szakértő elmondta: nem tudni, hogy pontosan mi történt és hogyan zajlott az elfogás. Általánosságban elmondható, hogy az oroszországi terrorcselekményekkel kapcsolatban „nagyon sok a bizonytalan információ”, mert kevés hír jut el a nyilvánossághoz, ami pedig kitudódik, azt nem mindig erősítik meg a helyi hatóságok.

Az Iszlám Állam magára vállalta a felelősséget a történtekkel kapcsolatban. A szakértők többsége

az Iszlám Állam Horaszán nevű, elsősorban afganisztáni székhelyű, de tádzsik és kirgiz csoportokkal is rendelkező terrorszervezetét teszi felelőssé.

Az orosz médiumok és hatóságok azonban annak is utána akarnak járni, hogy van-e valamilyen kapcsolat a terrorcsoport és az ukránok vagy az ukrán politikai vezetés között, de egyelőre nem tudtak előállni semmilyen olyan bizonyítékkal, amely alátámasztaná ezt a feltételezést.

Tálas Péter emlékeztetett, hogy az Iszlám Állam már korábban is végrehajtott terrorcselekményeket Oroszországgal szemben: 2015-ben például felrobbantottak egy repülőgépet a Sínai-félsziget felett, 2021-ben pedig megtámadták a kabuli nagykövetséget.

Hibáztak az orosz titkosszolgálatok?

A több mint egy hete újraválasztott Vlagyimir Putyin elnök szombati televíziós beszédében úgy fogalmazott, hogy a bűncselekmény minden elkövetője, szervezője és megrendelője „el fogja nyerni a büntetését”, valamint többször kiemelte, az elkövetők Ukrajna felé akartak menekülni, amivel mintha sejtetni akarta volna, ki lehetett a megrendelő. Tálas Péter úgy véli, az orosz államfőnek „nagyon rosszul jött” a hétvégi terrortámadás. A szakértő hozzátette: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia már március 7-8-án figyelmeztette az orosz kormányzatot, hogy terrorcselekményt készíthetnek elő Oroszország ellen, ezért azt tanácsolták Nyugatról a helyi állampolgároknak, hogy

kerüljenek minden tömegrendezvényt, így a koncerteket is.

Vlagyimir Putyin három nappal a tragédia előtt dezinformációnak nevezte a nyugati jelentést az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) előtt, és kijelentette: meg akarják törni Oroszország belső stabilitását. „Putyinnak nagyon fontos, hogy olyanra tudjon rámutatni, akit már ismer az orosz közönség, és ne tűnjön fel az oroszoknak, hogy adott esetben mekkorát hibázhattak a titkosszolgálatok vagy a terrorelhárítási egységek” – magyarázta az egyetemi docens.

Tálas Péter hozzátette: péntek este a Crocus City Hallban komolyabb védelmi intézkedésekre lett volna szükség a nyugati figyelmeztetéseket követően, ami egyébként nem is lett volna példa nélküli, hiszen március elején Alekszej Navalnij moszkvai temetésén is végig fémkordonokat helyeztek el a szertartás útvonalán, az utcai lámpákra pedig mobil térfigyelő kamerákat szerelt fel a nagy számban jelen lévő fegyveres rendőrség.

A nyitóképen: Vlagyimir Putyin orosz elnök gyertyát gyújt a krasznogorszki terrorcselekmény áldozatai emlékére Moszkvában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A szlovák egészségügyi kormánybiztos szerint nem is volt Covid-járvány

A szlovák egészségügyi kormánybiztos szerint nem is volt Covid-járvány

Komoly nemzetközi problémát okozhat Szlovákiának, hogy június elején – a világon egyedüli államként – nem csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályaihoz. A Szlovákiát képviselő Peter Kotlár a pozsonyi parlament egészségügy bizottsági ülésén azt mondta, hogy ő csak az „emberi jogokat és az ország szuverenitását” védte azzal, hogy elutasították a dokumentum alkalmazását. Kotlár azt is megismételte, hogy Szlovákiában egyébként sem volt covid-járvány.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.21. péntek, 18:00
Ferencz Orsolya
űrkutatásért felelős miniszteri biztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. június 21. 10:50
×
×
×
×