Hat hónap letöltendő és hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Nicolas Sarkozy volt francia államfőt a 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezése miatt.
Az ügyészség szerint Nicolas Sarkozy kampányának finanszírozását "teljes lazaság" jellemezte, a stáb a törvényben engedélyezettnek több mint a dupláját költötte el, majd a túlköltekezést a jobbközép párt kettős könyveléssel próbálta meg elrejteni az illetékes hatóságok elől. Arra nincs bizonyíték, hogy Nicolas Sarkozy tudott a kettős könyvelésről, de a gyanú szerint a kampányszámlákért felelős könyvvizsgáló többszöri írásos figyelmeztetése ellenére hagyta, hogy a kampánystáb a megengedettél többet költsön el a nagygyűléseire.
A volt elnököt első fokon 2021. szeptember 30-án egy év letöltendő szabadságvesztésre ítélte az ügyben a párizsi büntetőbíróság. A másodfokú ítéletben megerősítették Nicolas Sarkozy bűnösségét, de a büntetésen enyhítettek. Az ítélethirdetéskor a bírónő jelezte: a letöltendő börtönbüntetés kiváltható elektromos nyomkövető viselésével.
Az egykori államfő ügyvédje bejelentette: fellebbeznek a semmítőszéken az ítélet ellen.
A debreceni oltóanyaggyár-projekt részét képezte a Gyógyszeripari Ökoszisztéma Központ, ez fog megvalósulni az eredeti tervek helyett – erősítette meg az InfoRádióban Bács Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem rektora. A központ lehetőséget jelent a kutatókon kívül a gyógyszerpiac szereplőinek is. Már ismert a nyitás várható időpontja.
Az ukrán parlament oktatási bizottsága elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely visszaállítja a kárpátaljai magyarok oktatási és nyelvi jogait – erről Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.
Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, az elmúlt 24 órában egy Belaruszhoz köthető szabotőrcsoport be is tört Lettország területére. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Ukrajnát, a Csernyihivben található Prilukij városában egy magasház összeomlott, a támadás-sorozatban legalább 14 civil meghalt. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.
25 °C
